– Ahol régi könyveket őriznek, ott van töredék is – fogalmazott a könyvtáros. – Amikor a tridenti zsinat után a régi liturgikus kódexek fölöslegessé váltak, a pergamenből készült könyveket felvágták, szétszabdalták, és kötéstáblát készítettek belőlük. Ez a 17. században vált általános gyakorlattá. De sokszor azért hasznosították újra a régi pergamenlapokat, mert nem tudták elolvasni, mit írtak rá. Valószínűleg ez történt a Königsbergi Töredék szalagjaival, amely töredékek szintén kötéstáblaként és kötőanyagként funkcionáltak a megtalálásukig. Ebben tehát nincs nagy újdonság.
– Az érdekesség, hogy itt más könyvtárakhoz viszonyítva nagyon sok ilyen töredék került elő. A ferencesek kolduló rendként szegények voltak, spóroltak az anyaggal, újrahasznosították, amit lehetett. Egyértelműen ezért lett kötéstábla az egyik most előkerült, tridenti zsinat előtti breviáriumnak a húsvéti ünnepkör zsolozsmaszövegeit tartalmazó két pergamenlapjából, amelybe egy 17. századi registrumot kötöttek. A könyv táblájaként pedig egy szlovák evangélikus énekeskönyv, az úgynevezett Tranoscius korai kiadásának lapjait használták – erre meg a felekezeti különbség miatt nem volt szükségük. A töredékek között néhány szálas levéltári anyag is került: 15–17. századi pápai rendelkezések másolatai, valamint egyéb levelek is.
Fáy Zoltán hozzátette, a most felfedezett anyagok leginkább hely- és rendtörténeti jelentőségűek, szenzációs leletre nem számítanak, de mint fogalmazott, sok ebben a bizonytalanság. A váci egyházmegyei könyvtárból például fél éve előkerült egy első Gutenberg-biblia-töredék. – Ezek a kötéstáblák időnként ilyen dolgokat is rejthetnek.
A ferences könyvtár a tervek szerint teljes anyagát elérhetővé teszi majd április elején induló, új honlapján. Elsőként a most felfedezett töredékeket ismerheti meg a nagyközönség.
