Ponta sem segített: ”nem jó a megegyezés”

Nem tartja a magyar oktatás szempontjából jónak a megegyezést a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatvezetője.

Szabó Béla professzor elmondta: nem tartja a magyar oktatás szempontjából jónak a megegyezést. Mint hozzátette, az mégiscsak megteremti annak a lehetőségét, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának az ügye kimozduljon a jelenlegi patthelyzetből. Szabó elmondta,hogy hétpontos megállapodást írtak alá az egyetem román vezetőivel, amelyet Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter is ellátott a kézjegyével.

A magyar tagozat belső választásain megválasztott, de az egyetem vezetése által el nem ismert tagozatvezető szerint a tárgyalások előfeltétele az volt, hogy ő ne ragaszkodjon a rektorhelyettesi székhez. Elmondta, ezt megannyi csatornán keresztül megüzenték neki, és ő elfogadta a feltételt, mert nem kívánja annak az ódiumát vállalni, hogy miatta nem lehetett megegyezni.

Megismétlik a választásokat

A megegyezés egyik pontja rögzíti, hogy megismétlik a magyar tagozat választásait. Megválasztják azt a 13 magyar oktatót, akik a tagozatot képviselik az egyetem szenátusában. Megőrzi azonban a szenátusi tagságát öt olyan magyar oktató is, akik a magyar tagozat választási bojkottja ellenére a román oktatók szavazataival kerültek be a testületbe. A szenátus román és magyar oktatóinak a kétharmad/egyharmados arányát a román szenátusi helyek felduzzasztásával érik el. 

A szenátus kiegészülése utánra vállalta az egyetem vezetése a MOGYE magyar rektorhelyettesének a kinevezését. Szabó Béla megjegyezte, ő elvileg a szenátus magyar frakcióvezetőjeként is képviselheti a magyar oktatás ügyét. A megállapodás harmadik pontja rögzíti: az egyetem működését szabályozó chartába is belefoglalják, hogy a magyar nyelvű oktatás a magyar tagozatba szerveződik.

Magyar oktatókat vesznek fel 

Szabó Béla tájékoztatása szerint a megállapodás 4. és 5. pontja a magyar oktatók felvételéről szól. Rögzíti, hogy a magyar rektorhelyettes dönt a magyar tagozaton meghirdetendő állásokról, valamint azt, hogy a magyarokat megillető tanársegédi állásokra csakis magyarul tudó oktatókat lehet alkalmazni. A magyar tagozatvezető mindkét pontot rendkívül fontosnak tartja, hiszen – mint mondta – korábban a magyar nyelvtudás megkövetelését diszkriminációnak tekintette az egyetem vezetése, az állások meghirdetéséről pedig a 11 tagú adminisztrációs tanács döntött, amelynek mindössze egy magyar tagja van.

A 6. pontban a felek vállalták, hogy együtt munkálkodnak az akkreditáció megszerzésén. Amint Szabó megemlítette, decemberben és 2013 márciusában ellenőrzik, hogy megfelel-e az intézmény az akkreditációs feltételeknek, és a magyar tagozatnak is érdeke fűződik ahhoz, hogy e vizsgákon jó besorolást kapjon a MOGYE. A 7. pont azt rögzíti, hogy az akkreditáció befejeztével megalakulnak a magyar főtanszékek az egyetemen.

Mint arról az mno.hu beszámolt, magyar oktatói állásokra hirdetnek versenyvizsgát a MOGYE-n azért, hogy a magyar tannyelvű oktatás is megfeleljen az akkreditációs feltételeknek – közölte pénteken éjszaka Andronescu oktatási miniszter, miután a MOGYE tanáraival folytatott megbeszélést a Maros megyei prefektusi hivatalban, Victor Ponta miniszterelnök jelenlétében.

Pontának nem tetszik

„Nem kellenek különálló karok, ez nem jó elképzelés, hiszen a román és magyar hallgatók már annyi ideje együtt tanulnak. Mivel azonban a törvény előírja, multikulturális egyetem lévén a magyar oktatók képviselői is helyet kell kapjanak az egyetemi chartának megfelelően a szenátusban: egyharmada a vezető testületeknek magyar kell legyen, és a magyaroknak maguknak kell megválasztaniuk képviselőiket” – mondta a román miniszterelnök, aki korábban távozott a pénteki, zárt ajtók mögött folytatódó tanácskozásról.

Mint arról az mno.hu beszámolt, egy hete tüntetnek a román oktatási minisztérium előtt az egyenlő számú román és magyar felvételi helyért a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Az őszi felvételik előtt az egyetem nem biztosított tandíjköteles helyeket a magyarok számára. Később húsz helyet jóváhagytak, de a tiltakozók szerint még így is súlyosan diszkriminálják a magyar nyelven felvételizőket.

Szeptember 11-én derült ki, hogy húsz magyar tandíjköteles hellyel egészítette ki a román oktatási tárca a MOGYE beiskolázási keretét. Augusztus elején a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) fogalmazott meg petíciót, amelyben a tandíjköteles helyeknek a magyarok számára kedvezőtlen elosztását sérelmezte. Amint a petícióban állt, a korábbi években a tandíjköteles helyeket is paritásos alapon osztották el a román és a magyar felvételizők között.

Az áprilisban hatalomra került szociálliberális kormány első intézkedése volt, hogy megtagadta a magyar nyelvű intézetek felállítását a Marosvásárhelyi Orvos- és Gyógyszerészeti Egyetemen. Az RMDSZ nyomására a Mihai Razvan Ungureanu vezette román kormány kiadott egy határozatot, amely önálló magyar és angol nyelvű kar létrehozásáról rendelkezett. Ezt a kormányrendeletet az egyetem megtámadta a bíróságon, amely fel is függesztette.

A Szociálliberális Unió (USL) úgy vette át a hatalmat, hogy április végén megbuktatta az Ungureanu-kormányt bizalmatlansági indítvány benyújtásával, amelyben egyebek között a MOGYE ügye is szerepelt. Az egyetem egy neve elhallgatását kérő magyar oktatója azt mondta: a tanintézmény szenátusában több mint kétharmados román többség van, amely tudatosan igyekszik tovább növelni a román tagozat fölényét a kétnyelvű egyetemen.