Folytatódhat a hátrányos térségek felzárkózása

Folytatódhat a hátrányos térségek felzárkózása Magyarország határainak mentén az Európai Unió következő, 2014-től 2020-ig tartó költségvetési időszakában.

A jelenlegihez képest valamivel csökken ugyan a hátrányos kistérségek felzárkóztatására szánt támogatás összege, de így is 300 milliárd eurót különítenek el erre a célra, és ebből pályázatok révén a magyar felhasználók is részesülhetnek.

Ocskay Gyula, a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálatának főtitkára az MTI-nek elmondta, hogy a 33 leghátrányosabb helyzetben lévő hazai kistérség többsége az országhatár mentén, illetve közvetlen közelében található. Az ottani városok, falvak jellemzően zsáktelepülések, sok esetben fejletlen infrastruktúrával. Fejlődésükhöz nélkülözhetetlen a határ túloldalán hasonló gondokkal küszködő partnerekkel a hosszú távú együttműködés, gazdasági és kulturális témákban egyaránt.

A magyar–szlovák határ mindkét oldalán felpezsdülhet a gazdasági élet annak a formálódó közös vállalkozási-logisztikai övezetnek a kialakulásával, amely a jó adottságok kihasználására épít. Nagy Péternek, az e célból megalakított Ister-Granum Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás igazgatójának ismertetése szerint az esztergomi oldalon viszonylag erős az ipar, a Duna másik partján, Párkány térségében pedig a fejlett logisztika hozhatja meg a közös sikert.

Mivel a Mária Valéria hídon nem hajthatnak át teherautók, közös pályázatot nyújtanak be az EU-nak olyan teherkomp építésére, amellyel napi hetven kamiont lehet átszállítani a Dunán. Ez a kapocs megkönnyítheti a szlovák oldalon lévő óriásraktárak, a párkányi és az ebedi vasúti pályaudvar elérését, és így az ipari termékek elszállítását. Azzal, hogy az export feltételei javulnak majd, fellendülhet az ipari termelés, új munkahelyeket teremtve, növelve a térség gazdasági súlyát.

Nógrádban a térség idegenforgalmát élénkítheti a magyar-szlovák Európai Geopark, ahol a régészeti, néprajzi, történelmi, kulturális értékek bemutatása jelenthet vonzerőt. A régió 63 Nógrád megyei és 28 szlovákiai települést foglal magában, és a közös fejlesztéseket közös irányítással a Novohrad-Nógrád Geopark Nonprofit Kft. valósítja meg.

Lóska János, a társaság ügyvezető elnöke elmondta: a térségben turisztikai centrumokat, látogató- és kutatóközpontot építenek ki a salgótarjáni önkormányzattal együttműködve.

A magyar-román határon átnyúló Európa Kapu Európai Területi Társulást Nyíradony, Újfehértó, Derecske és Hajdúhadház, illetve Nagykároly, Érmihályfalva, Székelyhíd és Kiskereki hozta létre. A programban közös műhelyeket, például mezőgazdasági műhelyt működtetnek. Utóbbi keretében a határ két oldalán a gazdaságok azzal is segítik egymás munkáját, hogy egymástól szerzik be a takarmányt, a műtrágyát, a vetőmagokat.

A gazdák közösen értékesítik a térségben termelt érmelléki borokat, a nyíradonyi akácmézet, a mangalicából készült finomságokat és a vadkolbászokat – ismertette Tasó László, a társulási székhely településének, Nyíradonynak a fideszes polgármestere.

Magyar, szerb és román önkormányzatok a térségben bőséges megújuló energiaforrások hasznosítására hívták életre a Bánát-Triplex Confinium Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulást.

Szécsi Helga projektasszisztens ismertetése szerint a mórahalmi székhellyel, 37 magyar, ugyanennyi romániai önkormányzat, megfigyelő tagként pedig nyolc szerbiai község által alakított szervezet elsősorban a biogáz, a geotermikus, a nap- és a szélenergia felhasználására fogott össze.

Szegeden például a szalámigyártáshoz alapanyagot adó sertéstelepek trágyájával működő két biogázerőmű villamos energiát termel. Ez minta lehet a határ túloldalán hasonló technológiákat tervező partnereknek. A román oldalon ugyanis több nagy sertéstelep épült, de a trágyát még nem hasznosítják.

Minta lehet az is, hogy Mórahalmon termálvíz fűt közintézményeket és a katolikus templomot. Az alföldi vidéken szélerőművek építését tervezik, ehhez közösen indulnának EU-pályázaton.