Tízezrek az autonómiatüntetéseken

Európa és Amerika számos nagyvárosában, így Budapesten is volt vasárnap szimpátiatüntetés Székelyföld autonómiájáért a marosvásárhelyi demonstrációval párhuzamosan.

A marosvásárhelyi demonstrációt a Székely Nemzeti Tanács hirdette meg, a testület azért küzd, hogy Székelyföld önálló közigazgatási régió legyen Romániában. Fontos Székelyföld területi autonómiája, és a Marosvásárhelyen megrendezendő tüntetésnek nincs ideológiai behatárolódása – mondta el az MNO-nak adott interjújában Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke.

Magyar idő szerint délután négy órakor elkezdődött az autonómiatüntetés Marosvásárhelyen a Székely Vértanúk Emlékművénél – derül ki a Székelyhon.ro tudósításából. Az első felszólaló, Mark Gafarotti Katalóniából érkezett Székelyföldre, hogy támogatásáról biztosítsa a székelységet. Angol nyelvű beszédében úgy fogalmazott: „Ezt a mozgalmat Katalónia jól ismeri, és még nem felejtette el. Egy olyan nemzet tagjaként, amelynek nyelvét, kultúráját évszázadokon keresztül üldözték, rendkívül közel érzem magam a székely néphez” – mondta. Hozzátette, biztos abban, hogy remek jövő áll a székelyek előtt, akiknek sosem szabad szégyellniük kultúrájukat. „Autonómiát Székelyföldnek, Isten óvja a székely népet!” – mondta magyar nyelven.

A Baszk Nemzeti Párt elnöke, Euzko Alderdi levelében azt írta, hogy Székelyföld példa arra, hogy a nemzeti méltóság képes ellenállni a beolvadásnak. Reményét fejezte ki az iránt, hogy az autonómiatüntetés meghozza a gyümölcsét.

Dél-Tirol kormányzója, Luis Durnwalder üdvözlőlevelében úgy fogalmazott: „A kisebbségeknek türelemre van szükségük.” „Évtizedekbe telt a kisebbségvédelmet megalapozni, hogy az senkinek se legyen kárára. A kisebbségvédelem számtalan fázisán mentünk keresztül. Olaszország kisebbségét volt, amikor a megsemmisülés vagy az asszimiláció fenyegette” – írta.

Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja elnöke is levélben köszöntötte a megjelenteket. „Régóta tudjuk, hogy a Kárpát-medencei magyarok sorsa azonos. Mi már elszenvedtük a régiósítás folyamatát, azóta száztízezerrel vagyunk kevesebben, mint 1990-ben. A félmilliós közösségünkre nézve ez drámai. A különböző autonómiaformák léte nélkül Szlovákiában a magyarság létének vége. Szolidaritást vállalunk a marosvásárhelyi tüntetőkkel, hiszen a problémánk közös” – írta.

A felszólalások között a tömeg az „autonómiát” szlogent skandálja – írja a Transindex. A demonstráció zavartalanul zajlik ellentüntetők sem jelentek meg a helyszínen.

Óriási üdvrivalgással fogadta a többezres tömeg Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét. „Óvatos becsléssel mondtam, hogy tízezren leszünk. Tárgyilagos becslések szerint közel harmincezren vagyunk” – mondta Izsák.

„Az autonómiáért békességgel tüntetni elemi jogunk. Békességgel, félelem nélkül, itt, Marosvásárhelyen, a székelyek örök fővárosában” – mondta Izsák a Székelyhon tudósítása szerint. Kitért arra, hogy nem lehet az, hogy Románia ésszerű területi felosztását a magyarok iránti félelem miatt nem merik megvalósítani. „Székelyföld autonómiája nem más, mint a székely nép törvények által szavatolt szabadsága. Nem azt kell keresnünk, mi a legtöbb, amit megengednek nekünk” – fogalmazott. Hozzátette, a régiós felosztásról szerinte csakis az adott területeken élők megkérdezésével lehet dönteni, népszavazással. „Mi azt akarjuk, hogy a nyolc székely székből álló Székelyföld önálló közigazgatási egység legyen. Ha mi magunk állunk elő ettől eltérő elképzeléssel, akkor az önfeladást választottuk” – mondta Izsák. Megjegyezte, vannak, akik azt mondják, hallgatni kell – a tömeg félbeszakította, és kiabálta: „Nem! Nem! Soha!”

Tőkés László felszólalását azzal kezdte, hogy Brüsszelben a magyar tüntetőkhöz csatlakoztak a flamandok, együtt vonultak ki a román nagykövetség elé. „Kölcsey Ferenc szülőföldjéről érkeztem, a székelyek mellett ne feledkezzünk meg a partiumiakról és a közép-erdélyiekről sem, az ő szabadságukért is harcolunk – mondta, hozzátéve: „Meg kell szüntetnünk Trianon következményeit, a trianoni sebek gyógyulására van szükség.”

„Az autonómia létfeltétele nemzeti közösségünk életének. Olyan, mint a természet számára a víz, a levegő, a napfény” – mondta Tőkés. Köszönetet mondott azoknak az RMDSZ-szervezeteknek, amelyek vették a bátorságot, és elmentek Marosvásárhelyre. „Minden pártérdeket felülmúl a nemzeti érdek. A Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot követően megalakul a partiumi autonómia tanács, ezzel szélesítve ki az autonómia intézményes kereteit” – fogalmazott Tőkés.

Az EP-képviselő énekleni kezdte a Kossuth-indulót, a tömeg pedig vele énekelt. Tőkés ezt követően felidézte a fekete márciust, azt mondta, el akarjuk törölni ennek az emlékét.

Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke elmondta: nincs valós önrendelkezés, nincs autonómia, ezért folytatni kell a szabadságharcot. „Itt vannak az RMDSZ politikusai közül jó néhányan. Köszönjük a kiállásukat. Köszönöm az anyaországi szolidaritást” – fogalmazott. Hozzátette, árulás volt a veszte a székely vértanúknak, sajnos árulók ma is élnek közöttünk: Bukarestben. „Azt üzenték, nem idején való tüntetni, miközben a parlamenti képviseletünk súlytalan. Referendumot sem szervezhetünk. Jó lenne, ha megtudhatnánk, milyen eszközökkel érhetjük el az autonómiát. Lobogjanak a székely zászlók, hadd lássa ország-világ” – mondta Biró. „Amikor Székelyföldet széthordják, nincs helye a halvérűségnek. Következetesség szükséges és az elvek melletti kiállás. Városainkért, falvainkért, az életben maradásért kell küzdenünk. Nyolc székely szék, egy közigazgatási egység. Nyolc egyenlő eggyel, ez az egységes Székelyföld, ennek megteremtése a célunk!”

A szónoklatok elhangzása után a Székely Vértanúk Emlékműve mellől a prefektusi hivatal elé vonul a tömeg, ahol petíciót adnak majd át a tüntetők nevében a kormány képviselőjének.

Az Erdélyi Magyar Néppártot képviselő Sánta Imre azt mondta: „Mi, akik a székely szabadság napján összegyűltünk, kettős céllal vagyunk itt: egyrészt méltóképpen akarunk fejet hajtani azokért, akik 1854-ben életükkel fizettek a székely szabadságért, másodszor egy akarattal valljuk, hogy szükségünk van arra, hogy saját magunk rendelkezzünk önnön sorsunk fölött. Szabadságot a székelységnek! Autonómiát a Székelyföldnek!” „A hit, az akarat, a kitartás fegyverével kell harcba szállni a célunkért” – tette hozzá Sánta.

Izsák Balázs ezt követően felolvasta a nagygyűlés petícióját – egy beadványt a román kormánynak, amely a székelyek követeléseit tartalmazta: Székelyföld területi autonómiája, amely nem sérti a román állam törvényeit, sem pedig a székelyföldi románok érdekeit, a székely jelképek üldözésének befejezését, teljes és tényleges szabadságot követelnek minden lakosnak. A tömeg egy emberként fogadta el, hogy a petíciót Románia kormánya elé terjessze az SZNT.

A petíció elfogadása után koszorúkat helyeztek el a vértanúk emlékére, majd a himnuszok közös eléneklése következett – írja a Székelyhon. Ezt követően az „autonómiát” skandáló, fáklyákkal és gyertyákkal felszerelkezett tömeg elindult a prefektúra felé, hogy átadja a petíciót. A Transindex beszámolója szerint a város lakói a házak ablakaiból, a járdákról csendben követik figyelemmel a felvonulást, a tüntetők pedig időnként megpróbálják őket is bevonni: „Aki magyar, velünk van! Itthon vagyunk!”

A Magyar Nemzet tudósítójának beszámolója szerint az eseményen nem csak székelyek vannak jelen. Hozzátette: a marosvásárhelyiek közül sokan nem mentek el, jórészt az 1990-es események miatt.

Magyar idő szerint hat óra előtt nem sokkal a prefektúra átvette a petíciót, a résztvevők elindultak haza, megindult a forgalom – írja a Transindex.

A Magyar Nemzet tudósítójának beszámolója szerint mintegy másfél kilométeren át, legalább húsz percig hömpölygött a prefektúra épülete felé tartó tömeg. A fő térre egyébként megérkezett a menet elindulásakor megérkezett 10-15 román ellentüntető, de atrocitásra nem került sor. A petíció átadása után pedig mindenki békésen hazaindult.

„A székelyföldi falvakban nagyon komoly rendőri jelenlét van. Többen telefonáltak, akik arrafelé tartanak, hogy gyakorlatilag minden faluban kint van a rendőrség, nagyon sok helyen megállítják őket. Nem fordítják vissza az autóbuszokat, de lassítják az ide haladást, és úgy fogalmazott valaki, hogy nagyon figyelnek rájuk” – közölte délután háromkor a Magyar Nemzet tudósítója.

Mint elmondta, tízpercenként komoly zápor ered el. Így megtippelni sem lehet, hányan lesznek. Hozzátette: „nagyon sok busz indult el Székelyföldről, de azt is tudom, hogy a marosvásárhelyiek nem örülnek annak, hogy itt, a városukban van a rendezvény, és a helyi magyarok közül sokan azt mondták: nem tervezik, hogy kimennek a székely vértanúk emlékművéhez. Tehát aki jön, az valószínűleg a székelyföldi településekről lesz és nem Marosvásárhelyről."

Magyarországon Budapest mellett Szolnokon, Keszthelyen és Sárospatakon, Európában ezenkívül Londonban, Bécsben, Helsinkiben, Hágában, Münchenben, Stuttgartban, Stockholmban és Zürichben, az Egyesült Államokban New Yorkban, Clevelandben és Los Angelesben, Kanadában pedig Torontóban és Ottawában szerveztek szolidaritási tüntetéseket helyi csoportok, elsősorban a román külképviseletek előtt a székely szabadság napján.

Budapesten négy órakor a Székely himnusz eléneklésével kezdődött a román nagykövetség előtti szimpátiatüntetés – jelentette a Hír TV tudósítója. Folyamatosan érkeznek az emberek, nemcsak Budapestről, hanem például Érdről, Diósdról is jöttek – tette hozzá. Sokaknál van székely zászló vagy transzparens.Öt órakor legalább 500-an voltak, de még mindig folyamatosan érkeztek a megmozdulásra. Politikusokat a Hír TV tudósítója nem látott.

A demonstráció miatt a XIV. kerületi Thököly út Dózsa György út és Stefánia út közötti szakaszának felét zárták el kordonokkal. Itt korábban a BKV-buszokat átengedték, de többen a kordonokon kívül gyűltek össze, ami már a tömegközlekedést is akadályozza. A demonstráción minden korosztály képviselői – idősek és kisgyermekek egyaránt – megjelentek. Az MTI beszámolója szerint az ezerfős tömegben számos székely zászlót látni, több magyar lobogó is van, sokan árpádsávos zászlóval érkeztek.

A résztvevők megemlékeztek a székely vértanúkról, majd György-Mózes Árpád, a Székelyföldért Társaság elnöke mondott beszédet. Kiemelte, hogy bár a kezdő időpont Los Angelesben hajnali 6 órára esett, ott is csatlakoztak a székely szimpátiatüntetésekhez. Az elnök felidézte, hogy a román politika a közelmúltban egyre több, a székelyeket sértő intézkedést hozott: ügyészség elé citálják azokat, akik Wass Albert műveit olvassák fel, példaképnek állítják azokat a románokat, akik nyíltan felvállalják szélsőjobboldali nézeteiket, Victor Ponta román kormányfő pedig „betegesen üldözi” a székely zászlót kitűző intézményvezetőket – mondta György Mózes Árpád.

Hozzátette: mindezeken felül Székelyföldet is fel akarják osztani. Ennek kapcsán – mint mondta – még azzal sem törődnek, hogy a nemzeti kisebbségekről szóló keretegyezmény tiltja a nemzetiségi arányok megváltoztatását.

A rendezvény végén elénekelték a magyar, majd ismét a Székely himnuszt. Nem sokkal 6 óra előtt rendbontás nélkül ért véget a tüntetés.

Észak-Amerika több nagyvárosában tartottak vasárnap megmozdulásokat a székely autonómia ügye melletti szolidaritás jegyében. Clevelandben, a Vatikán által tavaly újranyittatott magyar katolikus Szent Imre-templom területén mintegy másfél százan gyűltek össze, hogy támogassák Székelyföld autonómiájának ügyét – tájékoztatta telefonon azt MTI-t a Csíkszeredából származó Csibi Lóránt, az esemény szervezője, a városban működő Bocskai Rádió főszerkesztője. Csibi Lóránt az összegyűltek előtt, akik elénekelték a magyar és a székely himnuszt, egyebek mellett ismertette a közigazgatás átszervezésére irányuló román kormányzati szándékot. Az eseményen támogatási nyilatkozatot olvastak fel, aláírásokat gyűjtöttek.

Los Angelesben a San Fernando-völgyi magyar református templomban közös imával és verses-zenés műsorral hívták fel a figyelmet a  székely autonómia ügyére. Az eseményen mintegy hetvenen vettek részt. A Los Angeles-i eseményt, ugyanúgy, mint Clevelandben, támogatási nyilatkozat felolvasása és aláírásgyűjtés zárta.

Washingtonban egy körülbelül 20 fős csoport székely zászlókkal és egy angol nyelvű, Autonómiát Székelyföldnek felirattal tartott flashmobot a Fehér Ház közelében. A részvevők közül többen székely népviseletben vagy a csíkszeredai hokicsapat mezében jelentek meg.

Londonban a rendőrség nem engedte a román nagykövetség elé a székely autonómiáért tüntetőket. Az épület egy kerítéssel elzárt kis utcában van, a vasárnap délutáni demonstrációra érkezőket azonban a rendőrök egy szemközti szűk sétálóutcába terelték, ahol a résztvevőknek egy rácsokkal körülvett, kijelölt részen kellett gyülekezniük.

Az MTI tudósítójának kérdésére a helyszínt biztosító rendőri egység vezetője elmondta: az intézkedést nem a román képviselet kérte, a nagykövetségnek otthont adó utca magánterületnek minősül, ezért ott nem lehet demonstrációkat tartani.

A vasárnapi londoni megmozdulásra összegyűlt mintegy 120 résztvevő némi vita után tudomásul vette, hogy nem vonulhat a román képviselet elé, és a kijelölt kis utcában tartotta meg az egyórás rendezvényt. A tüntetők magyar és székely, valamint rovásírással ellátott árpádsávos lobogókat emeltek a magasba. Az egyik transzparensen a „Székelyföld nem Románia része” felirat volt olvasható. A tüntetők többször elénekelték a magyar és a székely himnuszt, és több alkalommal felhangzott a „Vesszen Trianon” jelszó is.

A demonstráción felolvastak egy nyilatkozatot, amely szerint Székelyföld autonómiája nem sértené Románia területi integritását és szuverenitását, sem a Székelyföldön élő román nemzetiségű polgárok érdekeit és a román alkotmányt sem. A nyilatkozat követelte, hogy Székelyföld alkosson önálló fejlesztési régiót az EU-források hatékonyabb felhasználása érdekében. A nyilatkozat szerzői Székelyföld területi autonómiájának megteremtését is követelték. A demonstráció rendbontás nélkül ért véget.

Nagyjából 25-en gyűltek össze a brüsszeli román nagykövetség épületénél. A Belgiumi Magyarok Szövetsége és az Emberi Jogok Közép-Európai Bizottsága által szervezett megmozdulás azzal kezdődött, hogy a magyar és székely zászlókat lengető résztvevők elénekelték a Székely himnuszt. Ezt követően Kállay Oszkár, a tiltakozás egyik szervezője elmondta, hogy ez a tüntetés nem valami ellen, hanem valamiért szerveződött. Rövid beszédében felidézte, hogy 1854-ben ezen a napon végeztek ki három székely hazafit, akik az 1848-as magyar forradalmat igyekeztek újraéleszteni.

Kállay ezt követően felolvasott egy nyilatkozatot, amelyet José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének is eljuttattak. „A romániai diktatúra eszközei és asszimilációs módszerei túlélték a diktatúrát” – jelentette ki Kállay Oszkár, aki szerint a román hatóságok még a párbeszédtől is elzárkóznak, ha a székelyföldi autonómiáról van szó. Beszédét követően Kállay a brüsszeli román nagykövetnek címzett levelet adott át a nagykövetség egyik munkatársának, majd a tiltakozók elénekelték a Himnuszt.

Mintegy félezren vettek részt a székely önrendelkezésért szervezett tüntetésen vasárnap Bécsben. A résztvevők a román nagykövetség elé vonultak, ahol átadtak egy petíciót a diplomáciai képviselet egy munkatársának. Ebben arra szólították fel a román kormányt, hogy a magyar kormány bevonásával bocsátkozzon építő jellegű párbeszédbe a székelyek önrendelkezésének biztosításáról. Az erdélyi magyarság önrendelkezését szorgalmazó beszédeket követően átnyújtották a szolidaritást kifejező petíció egy példányát a bécsi román követség egyik munkatársának. A követség előtt többször felhangzott az Autonómiát Erdélynek! felhívás, s néhányszor a Vesszen Trianon! felkiáltást is hallani lehetett.

„Autonómiát Székelyföldnek” feliratú magyar, finn és román nyelvű transzparensekkel vonult vasárnap délután a Finnországi Magyarok Egyesületének (FME) szervezésében 35 tüntető Románia helsinki nagykövetsége elé. Stockholmban is hasonló megmozduláson vett részt mintegy 70 tüntető a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége (SMOSZ) szervezésében a román külképviselet előtt.