Hová tűnt több mint egymillió magyar?

Erdély 19 százaléka magyar, Szlovákiában pedig jobban fogynak a szlovákok nemzettársainknál. Kárpát-medencei magyarságszám hazánkból és a szomszédos országokból.

A Kárpát-medencében a 2011. évi népszámlálások alkalmával a teljes lakosság száma hozzávetőleg 25,7 millió volt, és mintegy 10,4 millióan (40,5 százalék) vallották magukat magyar nemzetiségűnek – közölte a KSH Népességtudományi Kutatóintézete csütörtökön. Kifejtették: 2011-ben Magyarországon és a legtöbb szomszédos országban népszámlálást tartottak. Legkorábban, 2011 áprilisában Horvátországban volt népszámlálás, Szlovákiában májusban, Magyarországon, Romániában és Szerbiában pedig októberben. Ukrajnában és Szlovéniában nem tartottak népszámlálást – közölték.

A KSH kiemelte: Magyarországon 9 937 628 embert írtak össze 2011-ben, közülük 8 314 029-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek kizárólagosan vagy más nemzetiség mellett. Ez 83,7 százalékos arányt jelent. Tíz évvel ezelőtt még 9 416 045-en, a népesség 92,3 százaléka állította ezt magáról.

Romániában a lakosság lélekszáma valamivel meghaladja a 19 milliót, és ebből mintegy hat és fél millió a tágan vett Erdély lakossága – írták. Az erdélyi területeken a lakosság szűk háromnegyede (74,38 százaléka) vallotta magát románnak, és majdnem egyötöde (18,91 százaléka) magyarnak. A magyar nemzetiségűek száma Erdélyben 1,225 millió volt, Románia egyéb részein 13 ezer. Megjegyezték: az előző romániai népszámlálás óta eltelt időben a magukat magyar nemzetiségűeknek vallók száma mintegy kétszázezerrel csökkent. Ez a csökkenés kivétel nélkül minden erdélyi megyében megfigyelhető. A terület 16 megyéjéből ötben – Arad, Krassó-Szörény, Hunyad, Szeben és Temes megyékben – a csökkenés mértéke elérte vagy meghaladta a 25 százalékot. Ezeken a szórványterületeken „a magyar közösség teljes felszámolódása reális közelségbe került” – fogalmaztak.

Szlovákiában a lakosság lélekszáma 5,397 millió, ebből 459 ezren (8,5 százalék) vallották magukat magyar nemzetiségűnek, szlováknak pedig 4,353 millióan (80,7 százalék). Az ország nyolc kerületéből kettő – Nagyszombati és Nyitrai – esetében 20-25 százalék a magyar nemzetiségűek aránya, míg három másik kerületben (Kassai, Besztercebányai, Pozsonyi) szórványban, de nem elhanyagolható számban élnek magyarok. Az előző, 2001-es népszámlálás óta az ország lakossága kissé, 0,3 százalékkal nőtt, de mind a magyarok, mind a szlovákok száma és aránya visszaesett.

A szerbiai népszámlálás eredményei szerint a Vajdaság lakosságszáma már jócskán kétmillió alá süllyedt, és itt 251 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek – közölték. Szerbia Vajdaságon kívüli területein alig néhány ezren mondták magukat magyar nemzetiségűnek, a csoport aránya 13 százalék a Vajdaságon belül és 3,5 százalék Szerbiában. Nincs olyan körzet, ahol a magyar nemzetiségűek abszolút többséget alkotnak, de kettőben – Észak-Bácskában és Észak-Bánátban – 41 és 47 százalékos arányukkal relatív többségben vannak.

A hivatal úgy fogalmazott, hogy Horvátországban a 2011-es eredmények szerint 14 048-an (2001-ben még 16 595-en) mondták magukat magyar nemzetiségűnek, és közülük csak 8249-en éltek a Drávaszöget is tartalmazó Eszék-Baranya megyében, a többiek szétszórtan Horvátország egyéb területein. Eszék-Baranya megyében egyébként összesen 305 ezren élnek, a magukat magyarak vallók aránya kevesebb mint 3 százalék.

Az Ukrajna nemzetiségi összetételére vonatkozó adatok a 2001-es népszámlálásból származnak, ekkor Kárpátalja megye 1,255 millió lakosából mintegy 152 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek – emlékeztetett a KSH. Becslések szerint jelenleg mintegy 141 ezer lélekszámú lehet Kárpátalján a magyar nemzetiségűek csoportja, a megyében összesen 1,249 millióan élnek a hivatalos 2011-es nyilvántartás szerint.

A KSH kitért arra is, hogy Ausztriában a népszámlálás eredményei csak a születési helyre és az állampolgárságra vonatkoznak, így kizárólag a bevándorlók számának megbecsülésére jók. Burgenland esetében részben becslésekre hagyatkoztak, kiindulási értéknek a magyar nyelvet beszélők 2001-es létszámát vették. Mivel a Magyarországról az elmúlt években meginduló tömeges kivándorlási hullám egyik célországa Ausztria, és Burgenland esetében is jelentős bevándorlás volt megfigyelhető, úgy becsülik, hogy itt a magyar nemzetiségű lakosság száma mintegy 10 ezerre nőhetett az elmúlt évtizedben. Szlovéniában nem tartottak hagyományos népszámlálást, a statisztikai hivatal becslésében a magyar nemzetiségűek létszámát 4000-re tették.

Összességében megállapították, hogy a tíz évvel ezelőtti népszámlálások eredményeihez viszonyítva a Kárpát-medence lakosságszáma csökkent, és a csökkenés nagysága meghaladta az 1,1 milliót. A régióban kivétel nélkül csökkent a magyaron kívüli jelentősebb államalkotó nemzetek tagjaiként összeírtak létszáma is.

Fontos tendencia, hogy az ezredfordulót követő évtizedben a magukat magyar nemzetiségűként megjelölők csökkenésének üteme felgyorsult, a korábbi bő egymilliós csökkenést mintegy egymillió-négyszázezres követte, aminek oka a KSH szerint jelentős részben a nemzetiségükről nem nyilatkozók számának növekedése.