Pénzbehajtás: rekord született tavaly, de miért alakultak így a számok?

Tavaly a hitelezők 404 ezer alkalommal terelték jogi útra adósaik ügyét, ennyiszer indult eljárás például kiegyenlítetlen rezsiszámlák.

A rezsitartozások miatt bőven indultak tavaly eljárások Fotó: Karnok Csaba

 

Behajtási történelem

Mielőtt rákanyarodunk a számokra és az azokból levonható következtetésekre, ki kell térnünk a fizetési meghagyások, rövid nevén az fmh-k főbb jellemzőire. Merthogy ezeknek a statisztikáját vesszük most górcső alá. A fizetési meghagyás ahhoz kell, hogy meginduljon az adóssal szembeni hatósági pénzbehajtási eljárás. Az elmúlt másfél évtized adatait a Magyar Országos Közjegyzői Kamara bocsátotta rendelkezésünkre, 2010 óta ugyanis a közjegyzők állítják ki ezeket az iratokat.

Korábban a feladat bírósági hatáskör volt, azonban a helyzet a kétezres évek közepére, végére tarthatatlanná vált. Nem egyszer fordult elő akkoriban, hogy egy-másfél évet is várni kell az fmh-ra, a leterhelt bíróságok ugyanis csak ennyi idő múltán jutottak el a meghagyás kiállításáig.

A közjegyzők szerepvállalása igencsak meggyorsította az ügymenetet.

A folyamat

A hitelező beadja kérelmét a közjegyzőkhöz, megjelölve az adóst és a tartozást. Ha a kérelem megfelel a jog támasztotta elvárásoknak, a közjegyző kiállítja az fmh-t. Amennyiben az adós ellentmond, azaz vitatja, hogy tartozik, a kérdéses követelés ügye a bíróság előtt landol. Ha viszont az adós nem szólal fel, fizetnie kell, s ha ezt önként nem teszi meg, a hitelező kérheti a közjegyzőtől az úgynevezett végrehajtási lap kiállítását. E dokumentum alapján a végrehajtó szedheti be a pénzt.

És akkor jöjjenek a számok! A közjegyzők vezette fmh-statisztika az első időszakban, vagyis 2010 után évi félmillió feletti számokat mutatott, a kérelmek mennyisége először 2015-ben ereszkedett ötszázezer alá. A csökkenés akkor átmeneti volt, 2020 óta azonban állandósult, és tavaly az éves kérelemszám éppen csak meghaladta a négyszázezret.

Ez másfél évtizedes rekordnak számít.

Az adatokban elmerülve az látszik, hogy a közjegyzők rendszerint helyt adtak a kérelemnek, tavaly több mint 90 százalékban kiállították az fmh-t. Az is szembetűnő, hogy kevés volt az ellentmondások száma, vagyis az adósok legtöbbször nem vitatták a tartozást. Bár nem vitatkoznak, de sokszor nem is fizetnek: a 391 ezer meghagyásra 316 ezer végrehajtási lap jutott.

Víz, gáz, fűtés

A kamara elnökétől, Tóth Ádámtól megtudtuk:

az ügyek legnagyobb része, több mint kétharmada rezsitartozás miatt indul.

– A gáz-, a víz- és a villanyszámla mellett immár idesorolható a telefon- és az internetdíj is, a távközlés olyannyira a mindennapok részévé vált, mint a fűtés vagy a világítás – jegyezte meg az elnök, aki elmondta azt is, hogy az ügyek kilencven százaléka rendszerint tízmillió forint alatti követelésről szól. Ez egyben azt is jelenti, hogy bár a cégek is kérhetnék fmh kiadását, a nagyobb tartozásaiknál inkább más utat választanak.

Parkolási bírságok nem túl nagy számban, de rendszeresen kerülnek a közjegyzők elé, ahogy hitelkártya-tartozás miatt indult ügyekből sincs különösebben sok.

Utóbbinak gyökereit a kamarai vezető szerint a devizahitelezésnél kell keresni, sokan megtanulták ugyanis, hogy az ingyenesnek tűnő pénz alkalomadtán borzasztó drága lehet. S talán a bankok is óvatosabbak a kérdésben.

Jobb az anyagi helyzet?

Ezután azt feszegettük, hogy a rekord egyúttal azt is jelenti-e, hogy a lakosság anyagi helyzete – és vele a fizetési hajlandósága – számottevően javult. – Az fmh-k számának alakulásából ilyen következtetés nem vonható le. Egyszerűen azért nem, mert az eljárásokat túlnyomórészt követeléskezelők és közszolgáltatók kezdeményezik, amelyek leginkább saját szempontjaik alapján döntik el, mikor tesznek jogi lépéseket kintlevőségeik behajtásáért, és mikor nem – fejtette ki az elnök, vagyis a számok alakulása nem az adósok helyzetét mutatja meg, sokkal inkább a hitelezőkét.

Tóth Ádám szerint a statisztikában ugyanakkor egy dolog világosan kiolvasható. Az, hogy az államnak biztonságot kell nyújtani az adósnak és a hitelezőnek is. – Mert – vélekedett a kamarai vezető – legyen szó egy nagy állami energiavállalatról, egy kisebb vállalkozásról vagy egy magánszemélyről, könnyebben ad kölcsönt, köt üzletet, ha tudja, hogy behajtathatja a pénzét, ha úgy alakulna a helyzet.

Borítókép: Villanyóra-leolvasás Szegeden 2022-ben