Az EB honlapján közzétett, csütörtöki keltezésű levélben a bizottság arról tájékoztatja a beterjesztőket, hogy a kezdeményezés nem tartozik a testület jogalkotási hatáskörébe. A polgári kezdeményezés intézményét a nemrégiben életbe lépett lisszaboni szerződés vezette be az EU-ban. Lényege, hogy megfelelő számú aláírás összegyűjtésével a lakosság is kezdeményezheti uniós jogszabályok módosítását vagy újak megalkotását.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke elmondta, reménykedtek a kezdeményezésük bejegyzésében és abban, hogy elkezdhetik az egymillió aláírás összegyűjtését, de az elutasításra is felkészültek. A szervezet vezetője közölte, elemzik az európai bizottságtól kapott háromoldalas dokumentumot, és az elemzést követően döntenek arról, hogy nyújtsanak-e be fellebbezést az Európai Unió Bíróságánál vagy folyamodjanak az ombudsmanhoz. Izsák azt is lehetségesnek tartja, hogy az Európai Bizottság indoklását felhasználva elkészítik és benyújtják a kezdeményezésnek egy újabb változatát.
A Székely Nemzeti Tanács és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna. A polgári kezdeményezések fontosságát a tusnádfürdői szabadegyetemen is hangsúlyozta több politikus.
Izsák korábban a román régiósítási tervekkel kapcsolatban azt nyilatkozta: a Ponta-kormány úgy akarja átalakítani a közigazgatást, hogy az új rendszer továbbra is a népességkeveredést szolgálja. A március 10-ei marosvásárhelyi tüntetésen mintegy harmincezer ember által elfogadott petícióra, amely a székelységnek a régiósítással szembeni elvárásait tartalmazza, nem kaptak választ a román kormánytól.
Július 20-án mintegy tízezren tüntettek Erdély és Partium 119 helyszínén a kormány régiósítási terve ellen, a történelmi régiók és az autonómia mellett az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezésére. „Az erdélyi autonómiatüntetés abból a szempontból elérte a célját, hogy végre konkrétan, közérthetően megfogalmazta a mozgalom szándékait és jelmondatát” – állapította meg a Mensura Transylvanica erdélyi politikaelemző intézet az esemény kapcsán.
