Sabin Gherman az egyetemi autonómia törvénybe foglalását hozta fel példának, hogy a román oktatás nyert a felsőoktatási intézmények önállóságával. Az újságíró szerint Olaszország is erősödött azzal, hogy öt régiójának adott különleges státuszt. Sabin Gherman szerint Romániában környezetvédelmi okokból a Duna-deltát, kulturális okokból a Székelyföldet, szociális, gazdasági okokból pedig a Zsil-völgyi szénmedencét kellene különleges jogállású régióvá alakítani.
Sabin Gherman szerint Erdélyben erősen él az erdélyiség tudata, az csak a politikusokból hiányzik. A televíziós szakember szerint fényes jövője lehetne egy olyan erdélyi pártnak, amelyiket közösen vezetnek románok, magyarok és németek, és amely az erdélyiséget helyezi politikája középpontjába. Megjegyezte, hogy 1998-ban, amikor az Elegem van Romániából című röpiratát megfogalmazta, azonnal 4,6 százalékos népszerűségre tett szert. Hozzátette, 2012 végén már 25 százalékon mérték azoknak az arányát, akiknek úgymond elegük van Romániából.
Sabin Gherman úgy vélte, egy erdélyi párt gyorsan szert tehetne legalább 10 százalékos népszerűségre. Hozzátette, ennek egyelőre a román párttörvény jelenti az akadályát, amelyet úgy fogalmaztak meg, hogy eleve lehetetlenné tegye a regionális pártok megalakulását. Jelezte azonban, hogy az erdélyi eszme képviselői akár egy már bejegyzett, de tevékenység nélküli párt felélesztésével is megjelenhetnének a romániai politikai porondon.
Sabin Gherman szerint „Romániában is nagy szükség lenne egy Orbán Viktorra”.
A kolozsvári újságíró szerint Románia vezetői megannyi kompetenciát szó nélkül átengednek az Európai Uniónak és a nemzetközi pénzintézeteknek, viszont keveset sem engednek át a hatalmukból a saját népüknek.
A Magyar Polgári Párt (MPP) szerint a szeptember végére tervezett tüntetés és a székelyek nagy menetelése adhat csattanós választ a nacionalista kártyát ismét kijátszó román politikusoknak. Az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöksége határozatban ítélt el minden olyan erőszakos asszimilációra irányuló régióátszervezési tervet, amelyet a helyi közösség megkérdezése nélkül próbálnak végrehajtani.
Tovább lengnek a székely zászlók
Nem távolították el az épületek faláról, vagy csak zászlórúdra helyezték át a polgármesterek a székely zászlót azokon a Kovászna megyei településeken, amelyeken a megyei prefektus, a kormány megbízottja szerint „megoldódott” a székelyzászló-ügy – olvasható a Székelyhon hírportálon.
Románia potentátjai eközben a fejleményeken veszekednek, kevéssel a Tusványos után.
