A minisztérium azt szeretné, ha ezeket az iskolákat bezárnák vagy összevonnák más oktatási egységekkel, esetleg olcsóbbá tennék a működésüket – közölte az Új Szó. A polgármestereket és igazgatókat a tárca azzal zsarolja, hogy ha nem élnek a kormányzat által kínált lehetőségekkel, csökkentik az eddigi plusztámogatásukat. Ebben az esetben a hiányzó részt az önkormányzatnak kellene előteremtenie – ez az összeg évi több tízezer euró is lehet. Eddig az nem volt világos, hány magyar tannyelvű iskola került veszélybe. A lap az elmúlt hetekben többször is kérte a listát a tárcától, ám kérésüket mindig azzal hárította el a minisztérium szóvivője, hogy augusztus végén, a folyamat lezárultával hozzák nyilvánosságra az érintettek névsorát.
A listán hozzávetőlegesen egytucatnyi magyarok által is lakott település szerepel, ám az nincs feltüntetve, milyen tannyelvű iskoláról van szó. A lap kikérte ezt az információt a minisztériumtól, a konkrét adatokat és az érdemi reakciót csütörtökre ígérte a tárca. Meglepetésre – a magyar tannyelvű intézmények többsége ugyanis kisiskolának számít – a magyar iskolák száma alacsonyabb lehet a vártnál.
A Hospodárske novinynak nyilatkozó minisztériumi alkalmazott szerint a tárca első körben azokat az iskolákat választotta ki, amelyeket kevesebb mint 150 diák látogat, s amelyek 6 kilométeres körzetében van másik intézmény. Az illetékes szerint a „nem effektíven” működő iskolák bezárásával évi mintegy ötmillió eurót spórolhatna meg az állam. Ezt a tanárbérek növelésére szeretné fordítani.
A Híd és az MKP Új Szónak nyilatkozó politikusai ellenzik a kisiskolák bezárását és összevonását. Mindkét párt azt ajánlja a minisztériumi egyeztetésen részt vevő polgármestereknek és igazgatóknak, hogy ne fogadják el a szaktárca feltételeit, s próbálják megvédeni iskoláikat.
A minisztérium az alábbi, magyarok által is lakott települések vezetőivel és iskolaigazgatóival tárgyal: Alsóbodok, Baka, Deáki, Felsőpatony, Felbár, Fűr, Izsa, Nagycétény, Nagyszarva, Palást, Pozba, Rimaszombat (egy magyar óvoda). A települések többségében a magyar intézmény érintett.
