Németh Zsolt: Nincs más út, mint az autonómia

Az autonómia a közösségi lét szinonimáját és garanciáját jelenti egyidejűleg – vélekedett a külügyi államtitkár.

A Magyar Közösség Pártja (MKP) pozsonyi központjában megrendezett beszélgetéssorozat hétfői epizódjának témájaként egyebek mellett az autonómia kérdésköréről, valamint Magyarországnak és Szlovákiának a lezáratlan történelmi kérdésekhez való viszonyulásáról beszélt az est két vendége: Németh Zsolt és Frantisek Miklosko, a pozsonyi törvényhozás volt elnöke, valamint vendéglátójuk, Csáky Pál, az MKP elnökségi tagja.

Németh Zsolt az autonómiával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az mennyire fontos a kisebbségben élő közösségek számára. A felvidéki magyar közösségre vonatkozóan kijelentette: a legfontosabb a párbeszéd fenntartása, amit az is alátámaszt, hogy az utóbbi években a felvidéki magyar közösség már másként vélekedik erről a témáról, mint korábban. „Vívmány, hogy az autonómiáról Szlovákiában is szép lassan szótár készül” – hangoztatta a külügyi államtitkár, hozzátéve: az autonómia kérdéskörének elfogadottságában Szlovákiában az elmúlt egy-két évben sikerült előrejutni.

Frantisek Miklosko, a pozsonyi törvényhozás volt elnöke azt hangoztatta, hogy egy szlovák számára nem jelent problémát felfogni: egy magyarnak Trianon tragédia, ugyanakkor a szlovákok számára az első csehszlovák köztársaság „Szlovákia megmentését” jelentette.

Németh Zsolt a két ország kapcsolatát értékelve hangsúlyozta: új minőségű kapcsolat jött létre Magyarország és Szlovákia között. A két ország közötti stratégiai együttműködésről szólva több, a hatékony régió megteremtését célzó megállapodás megkötését említette. Emlékeztetett: a magyar kormány egyik kiemelt programja a határ menti közlekedés és infrastruktúra fejlesztése, ennek értelmében 25 új határátkelő nyílik meg majd a két ország között 2020-ig. Hozzátette: kiemelt jelentőségű az észak–déli energetikai folyosó megteremtése is. Ezzel összefüggésben szép eredménynek nevezte a magyar és a szlovák gázvezetékek összekapcsolását, aminek próbaüzeme már a jövő évben beindul. Rámutatott: többen úgy vélik, hogy „csend van a magyar–szlovák kapcsolatokban”, de ez a „viszonylagos csend” a folyamat pozitív irányú fejlődését jelzi, mert a felek keresik a megoldást a megoldatlan kérdésekre.

Miklosko a szlovák–magyar kapcsolatok alakulásával kapcsolatban megállapította: 1989 álmai és elképzelései mentén kell építeni a jövőt, amit az is alátámaszt, hogy a rendszerváltoztatás óta eltelt két és fél évtized a legbékésebb időszakok egyikének számít a szlovák–magyar viszonyban. De látni kell, hogy a rendszerváltoztatás után eleinte a két nemzet „közös identitásában” azokat a pontokat kereste a két fél, amelyek elválasztották őket, ma viszont mind többen látják, hogy a két nemzetet összekötik a keresztény Európa védelmében tett lépések – tette hozzá.

Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja elnökségi tagja, a beszélgetéssorozat házigazdája az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: céljuk, hogy a felvidéki magyar értelmiségnek egy olyan fórumot teremtsenek, amelyen a nemzettudatról, a közösség jövőjéről és esélyeiről hallhatnak és beszélhetnek.