Az Antall József Alapítvány által a távirati irodához eljuttatott közlemény szerint a volt kormányfő halálának huszadik évfordulója alkalmából a székelyhídi református templom kertjében avatta fel az alapítvány a mellszobrot, amely bronzból készült és egy féltonnás süttői mészkő posztamensen áll.
Az Antall József Alapítvány idézte Makay Zsoltnak, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség elnökének, az alapítvány kurátorának a szoboravatón elmondott szavait, miszerint az ott élőknek régi vágya volt, hogy a Partiumban is legyen szobra Antall Józsefnek, hiszen több évtized után ő volt az első magyar politikus, aki nyíltan felvállalta a nemzetegyesítés gondolatát.
A közlemény szerin Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, történelmi pillanatnak tekinti, hogy Antall Józsefnek e naptól kezdve Erdélyben is van szobra. A politikus kiemelte, a volt kormányfőt értékpártisága tette halhatatlanná, értéknek tartotta a nemzetet, a családot és a hitet. Mindezt pedig nem politikusi szerepként vállalta, hanem valóban így is gondolta, így is érezte.
A megemlékezés végén Babusa János szobrászművész alkotását Csűry István, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke áldotta meg.
Az Antall József Alapítvány tájékoztatása szerint a szoboravatón mintegy kétszázan vettek részt.
Antall József történész, politikus, a rendszerváltás utáni első szabadon választott magyar kormány miniszterelnöke húsz éve, 1993. december 12-én hunyt el.
– Ezerkilencszázkilencvenhárom december 12-én délután negyed hatkor dr. Antall József, a kommunista diktatúra utáni első szabadon választott miniszterelnök, a rendszerváltozás kormányfője itt hagyott bennünket. – Csóti György jegyzete.
– Olvassa el Megyeri Dávid interjúját Jelenits Istvánnal!
– Egykori munkatársai és korábbi politikai ellenfelei is méltatták Antall József munkásságát.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!