Kuncze Gábor hangsúlyozta, hogy a volt kormányfő konzervatív politikusként elkötelezett volt a parlamentáris demokrácia iránt, ám szerinte rosszul kezelte a médiát.
Herényi Károly, az MDF egykori politikusa – aki a párt szóvivője volt 1992-től – Adenauer egykori német kancellárhoz hasonlította Antall Józsefet, aki véleménye szerint messze meghaladta korát.
A volt miniszterelnök belülről vezérelt ember volt – mondta. Szerinte nem arról van szó, hogy nem szerette a sajtót, hanem a cselekvés híve volt a beszéd helyett.
Kéri László politikai elemző felszólalásban elismerte, hogy sok igazságtalanság jelent meg az 1990-es évek elején Antall Józsefről. Néhány dolgot nem méltányoltak, például a gyorsan változó nemzetközi környezetet – fogalmazott.
Kéri László továbbra is kritikával tekint a kárpótlás és az igazságtétel ügyére. Emlékeztetett rá, hogy az Antall-kormány volt az egyetlen, amely ki tudta tölteni első ciklusát a régióban. „Kész csoda, hogy ezt a négy évet kihúzta az a kormány” – mondta.
A politikai elemző Antall József kormányzásának legnagyobb jelentőségét a végiggondolt és következetes külpolitikájában látja. Tudta az ország helyét, tisztában volt a változó nemzetközi erőviszonyokkal, és jelentős lépés volt a visegrádi együttműködés létrehozása. Elkötelezett híve volt a parlamenti demokráciának, ami hat utódja közül senkire sem volt ennyire jellemző – tette hozzá.
Pusztai Erzsébet, az MDF akkori országgyűlési képviselője – aki 1992-től a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára volt – úgy fogalmazott, hogy nem minden politikus tekinthető államférfinak. Antall József a hatalomban is ember tudott maradni, nem tévesztette össze magát a pozíciójával, ismerte saját gyengeségeit, és mások véleményére figyelve igyekezett cselekedni.
