Megdöbbentő részletek derültek ki Brüsszel tervéből, Magyarország lehet a fekete bárány

– Politikai nyomásgyakorlás zajlik Brüsszel részéről – mondta lapunknak Marsai Viktor. A Migrációkutató Intézet igazgatója megdöbbentőnek nevezte, hogy a nyugat-balkáni útvonal egyik fő belépési pontjának számító Magyarország semmiféle kedvezményt nem kap az új uniós szolidaritási alapból. Az Európai Bizottság terve évente meghatározná az áttelepítendő menedékkérők számát, és fizetendő hozzájárulásra kötelezne egyes tagállamokat, miközben több ország részleges mentességet is kérhetne. A szakértő szerint az új brüsszeli paktum nem lesz képes elrettenteni a csak gazdasági okokból útra kelőket sem.

Fotó: AFP

– Egyértelműen politikai nyomásgyakorlás zajlik. Magyarország évek óta az Európai Unió fekete báránya. Az, hogy a nyugat-balkáni útvonalon fekvő és az egyik fő belépési pontnak számító ország semmiféle kedvezményben nem részesül, az megdöbbentő – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, akit az új uniós szolidaritási alapról kérdeztünk.

Marsai Viktor tájékoztatott: Brüsszel politikai nyomásgyakorlást hajt végre a migrációs paktummal. Fotó: MCC

Mint ismert, az Európai Bizottság kedden közzétett elsőéves migrációs és menekültügyi jelentésében bejelentette: egy új, uniós szolidaritási alap létrehozását tervezi. Ez az alap határozná meg, hogy évente hány menedékkérőt kell áthelyezni, illetve mekkora összeget kell befizetniük azoknak az országoknak, amelyek nem kívánnak részt venni az áttelepítésekben.

A tagállamok kötelezettségei

A tervezet szerint minden tagállamnak – a migrációs nyomás alatt lévő országok kivételével – a népessége és a GDP-je arányában kellene hozzájárulnia a közös teherviseléshez. A bizottság három opciót kínálna a kormányoknak: 

1. menedékkérők befogadása saját területükre, 
2. 20 ezer euró fizetése minden egyes be nem fogadott személy után, 
3. vagy pénzügyi támogatás nyújtása a frontországok számára. 

A szolidaritási alap minimális méretét 30 ezer áttelepítésben és 600 millió eurós hozzájárulásban állapítanák meg. 

A döntést a tagállamok minősített többséggel hoznák meg – vagyis a kisebbségben maradó országokat is kötelezhetnék a részvételre.

Görögországot, Ciprust, Spanyolországot és Olaszországot formálisan „éles migrációs nyomás” alá helyezték, így ezek a tagállamok 2026 közepétől jogosultak az alapból támogatásra. Ezzel párhuzamosan Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Ausztria és Lengyelország olyan helyzetben vannak, hogy kérhetik részleges mentességüket is a hozzájárulási kötelezettség alól.

Magyarország esetében viszont az Európai Bizottság sem kedvezményt, sem ideiglenes mentességet nem tervez, mivel állításuk szerint nincs menekültügyi nyomás alatt. 

Az uniós végrehajtó testület továbbá felsorolta azokat az országokat – például Belgium, Németország, Franciaország, Lengyelország és Finnország –, amelyek „migrációs nyomás kockázatának” vannak kitéve a következő évben. A mechanizmus életbe lépése 2026 áprilisa–júniusa körül várható.

Érdekes kérdések a brüsszeli tervben

A jelentés számos érdekes kérdést felvet Marsai Viktor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója szerint. – Bulgária kérhet mentességet a hozzájárulási kötelezettség alól, de Románia nem, holott Nyugat-Európa felé keresztül kell menni az országon az irreguláris bevándorlóknak, ráadásul Szerbia felől nézve Románia is frontország. Szlovákia szárazföldi migrációs folyosóként szintén kimaradt a listából. Szlovénia sem kap mentességet, míg Horvátország és Olaszország igen. 

Az olaszok pedig arra panaszkodnak, hogy abból az irányból is sokan jönnek

– részletezte az igazgató.

Mint elmondta, Magyarország felől a migrációs rendszerbe úgy lehet bekerülni, ha a bevándorló Belgrádban bead egy szándéknyilatkozatot. Ezt azonban kevesen teszik meg, mert akkor Magyarországon kell lefolytatni az eljárásukat, és nem adhatnak be menedékkérelmet, mondjuk, Németországban. 

Az Európai Bizottság tehát nem vette figyelembe, hogy továbbra is több száz ember próbál meg hetente átjutni illegálisan a magyar határon.

A szakértő pesszimista a lehetséges forgatókönyveket vizsgálva, eddig ugyanis számos ország ellenezte a migrációs paktumot. A mostani döntéssel lehetővé teszik, hogy azok a kormányok, amelyek jó kapcsolatot ápoltak a bizottsággal, mentesüljenek a szolidaritási hozzájárulás alól. A magyar kormány a kezdetektől fogva ellenzi azt; ha nem hajtja végre, a bizottság forráselvonással reagálhat.

A fekete bárány

– A fekete bárány jelenséget jól demonstrálja a jó és rossz kerítés példája. Lengyelországban Ursula von der Leyen Donald Tuskkal készít közös fotót a belorusz–lengyel kerítés mellett, azt hangsúlyozva, hogy az egész Európát védi, míg a magyar határvédelmet embertelennek nevezte az általa vezetett Európai Bizottság. 

Hasonló víziót látok a mostani elképzelések mögött is

– fogalmazott.

Tájékoztatott: a bizottság a balti országok és Lengyelország esetében a hibrid fenyegetést elkönyvelte olyan elemként, amely lehetővé teszi a mentességet. Oroszország korábban ugyanis a migrációt a hibrid hadviselés eszközeként használta fel. Magyarország esetében azonban sokkal kevesebb figyelmet fordítottak erre a jelenségre, holott az ukrán menekülteken Magyarország is segít: 

becslések szerint százezer felett van az ukrán menekültek száma hazánkban.

– Ha valaki kétmilliárd euróért határkerítést épít, tart fenn, kibocsátó országokba visz különböző projekteket az érkezésszám csökkentéséért, az a bizottság szerint nem számít szolidárisnak. A rendszerrel tehát alapvető probléma van – állapította meg. Marsai Viktor szerint az új paktum azt is jelenti, hogy az unió folytatja a nyitott kapuk politikáját, és megelőlegezi a bizalmat a menedékkérők felé. Vagyis érdemben nem csökkenti a nyomást az uniós menekültügyi rendszereken, és az új rendszer sem lesz képes elrettenteni a csak gazdasági okokból útra kelőket. A szakértő szerint mindez az új paktum súlyos hiányossága.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)