Rákkeltő növény lehet a kertünkben?

A növényeket évezredek óta használja az emberiség különböző célokra, többek között élelmiszerként, gyógyszerként is, de nem minden növény hasznos vagy az egészségre ártalmatlan. Bizonyos növények veszélyeztetik az egészségünket mérgező, allergén vagy éppen rákkeltő tulajdonságaik révén, akár halált is okozhatnak. A Magyar Nemzet Zacher Gábor toxikológus főorvost és Magyar Donátot, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szakemberét kérdezte az intézet most megjelent kiadványáról és a növénymérgezésekről.

Mérgező növény Fotó: pexels.com

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) a honlapján megjelentetett egy új, veszélyes növényeket bemutató adatbázist, amely a leggyakrabban előforduló mérgező, allergén, irritáló, maró hatású vagy rákkeltő növényfajokat tartalmazza. A kiadvány egyik szerzője Magyar Donát. A gyűjtemény célja, hogy a lakosság könnyen hozzáférhető, megbízható információkhoz jusson azokról a növényekről, amelyek az emberi egészségre potenciálisan ártalmasak és a hazai lakókörnyezetben leggyakrabban fellelhetők. Az adatbázist az NNGYK több munkatársa hozta létre.

A gyűjteményben több kép is található az egyes növényekről, így azok könnyebben beazonosíthatóak. Emellett részletes leírás olvasható a növénnyel történt expozíció hatásáról, például lenyeléssel, pollen belélegzésével vagy bőrrel való érintkezéssel. Szó esik a növények által kiváltott hatások erősségéről (mérgezés vagy allergenitás szempontjából), valamint általános tanácsokat is tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan előzhetjük meg a mérgezést, illetve mit tegyünk, ha pollenallergiában szenvedünk.

A felhasználóbarát online adatbázis az intézet honlapján, az „Adatbázisok, nyilvántartások” menüpontból érhető el.

Az új adatbázis értékes segítséget nyújt mind a szakembereknek, mind a lakosságnak a veszélyes növények felismerésében és az egészségkárosító kockázatok megelőzésében.

Évi több száz mérgezéses eset van

Magyarországon évente 200-250 növénymérgezési esetet jelentenek az ellátást végző egészségügyi intézmények, ám a mérgező növények véletlen vagy szándékos fogyasztása ennél jóval gyakoribb. Az ilyen esetekkel kapcsolatos tájékoztatást is végző, az NNGYK által működtetett Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálathoz (ETTSZ) évente 350-450 hívás érkezik mérgező vagy annak vélt növények lenyelésével, illetve nedvük bőrre kerülésével kapcsolatban.

Sokszor a kíváncsiság okozza a bajt

A gyerekek esetében fordulnak elő főként vétlen mérgezések, amikor olyan növényt vesznek a szájukba, esznek meg vagy fognak meg, ami bőrirritációt, mérgezést, rosszullétet okoz – mondta a Magyar Nemzetnek Zacher Gábor toxikológus főorvos. A leggondosabb nevelés és odafigyelés mellett is megtörténhet ilyen baleset, hiszen a kisgyerekek sokszor a szájukba vesznek dolgokat, ez a világ felfedezésének az egyik módja számukra.

Esetükben leggyakrabban a színes bogyók, virágok, a vázában tartott virág vízének elfogyasztása vagy a nektár kóstolgatása okozhat mérgezést. Akár az óvoda, bölcsőde udvarán, a parkban vagy az otthoni kertben is előfordulhat olyan növény, ami veszélyes. Ezeket a vétlen mérgezéseket meg lehetne előzni – mondta Zacher Gábor. 

Ha kisgyermek van a családban, tartsuk távol azon növényektől, amelyek potenciálisan mérgezőek, vagy gondoskodjunk róla, hogy ne legyen ilyen sem a kertünkben, sem a lakásunkban.

A legsürgősebb tennivalókat is érdemes észben tartani

Az NNGYK kiadványa hangsúlyozza, ha gyermekünk valamilyen növényi részt, termést fogyasztott, vegyük ki a szájából a maradványokat, mossuk ki a száját, mossuk le a bőrét (arcán, kezén) a nedv esetleges irritáló hatása miatt. Próbáljuk kideríteni, hogy a növény melyik részéből, mikor és mennyit fogyaszthatott, ez ugyanis nagyon fontos mind a mérgező hatás, mind az esetleges teendők szempontjából. A mérgező hatásról, a várható tünetekről és a további teendőkről (elsősegély, otthoni megfigyelés vagy kórházi ellátás szükségessége) tájékoztatást kaphatunk ETTSZ ingyenesen hívható, éjjel-nappal elérhető 06-80/201-199-es zöldszámán.

A legtöbb mérgező növény lenyelés esetén általában nem okoz súlyos tüneteket, de vannak kivételek. Egyes növények olyan méreganyagokat tartalmaznak, amelyek kezelés hiányában akár halálos mérgezést is okozhatnak (tiszafa), vagy érintkezés esetén maradandó egészségkárosodást is előidézhetnek (kaukázusi medvetalp).

A tiszafa egy nagyon gyakran előforduló növény, a parkok egyik dísze, és sokan tévesen hiszik, hogy csak a piros bogyója veszélyes. Maga a piros bogyó nem toxikus, de a benne lévő mag igen – mondta Zacher. Arra is felhívta a figyelmet, hogy 

a természetben mintegy 300 olyan növényfaj van a világon, ami tudatmódosító hatású.

 Ezért is fontos, hogy minél inkább megismerjük a környezetünkben lévő növényeket.

A pompás kutyatej egy madagaszkári eredetű szobanövény, és az ott élők parazitafertőzések ellen használják – mondta Magyar Donát. A növényben található tejnedv viszont aktiválhatja az Epstein–Barr-vírust, ami rákot indukálhat.

Bizonyos növények egyik része veszélytelen, sőt ehető (pl. a burgonya gumója, a rebarbara szára, a fekete áfonya bogyója), másik része (pl. a levele) viszont mérgező. Egyes vadon termő (pl. medvetalp, kutyatejfélék) vagy dísznövények tördelése, morzsolgatása igen súlyos bőrelváltozásokat, más növények érintése irritációt, kiütést okozhat, tehát előfordul, hogy nemcsak a lenyelés veszélyeivel kell számolnunk.

Bőrirritációt vagy egyéb elváltozást ezeken kívül még számos növény érintése okozhat, említést érdemel pl. a zeller, a sárgarépa, a paradicsom levele, a dísznövényként ültetett gólyaorrfélék, a fokföldi ibolya vagy a muskátli.

A gyógynövényeknek évezredes hagyománya van a különböző kultúrákban, gyógyító, nyugtató, fájdalomcsillapító hatással bírnak, így nagyon sokat köszönhetünk nekik – mondta Zacher Gábor. De túl lehet adagolni a gyógynövényeket, gyógyteákat is. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal minden gyógynövényt vagy gyógynövénytartalmú készítményt ellenőriz, így amiket a boltok, drogériák, herbáriák polcain találunk, mind megnyugtató minősítéssel rendelkeznek.

A kiadvány készítői felhívták a figyelmet arra, hogy a házi kedvenceknek is okozhat mérgezést és allergiát egy-egy növény. Magyar Donát kiemelte, hogy nem minden, az emberre veszélyes növény okoz gondot egy kutyának vagy macskának, és ez fordítva is igaz.