Minden társadalmi változás kiemeli a személyiségek szerepét, az 1990. májusi választások MDF-sikerét pedig Antall karaktere határozta meg – mondta a volt kormányfő. Az MDF azért tudta megnyerni a választást, mert Antall személyében olyan ember állt az élén, akinek kisugárzása volt, akire felfigyeltek, aki imponálni tudott – emelte ki.
Az akkori politikai közegben nem volt hozzá fogható politikai egyéniség, megjelenése pedig hitelt adott az általa képviselt kereszténydemokrata szellemiségű politikai irányzatnak. Emberi alkata olyan volt, hogy figyelni kellett rá, tudástöbblete pedig a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain is meghatározó szerepet játszott – állapította meg.
Boross úgy fogalmazott: nem hiszi, hogy „a magyar történelem folyamán miniszterelnök ilyen nehéz helyzetbe került volna, mint Antall”, hiszen frissen megismert politikusokra számíthatott a kormányzásban, de kollégái kiválasztásához megfelelő emberismerete volt. Neki éppen azért volt különleges szerepe, mert volt tekintélye meghatározni azt az irányultságot, amelynek a szellemében kormánya működött – jegyezte meg.
Az Antall-kormánynak „mérhetetlenül sok volt az elvégzendő feladata, hihetetlenül sokat ülésezett, eleinte majdnem operatív jelleggel”, mert az MDF programjának jogszabállyá alakítása nem volt egyszerű folyamat. 1992 körül jött el az az idő, amikor a kormányülések sokkal lényegre törőbbek és emiatt rövidebbek lehettek – idézte fel.
Annak a véleményének adott hangot, hogy a lehető legjobb megoldásokat, döntéseket hozta az adott helyzetben az Antall-kormány, ezért sikeresnek tekinthető a kormányzati időszaka, annak ellenére, hogy többek között olyan körülmények között kellett kormányozni, amelynek során az ország exportpiacának 30-40 százaléka összeomlott.
A kormány világosan meghatározta, hogy polgári Magyarországot akar létrehozni, nagy hangsúlyt helyezett a magyarságtudatra, amelyet azelőtt évtizedekig „rongáltak olyan irányzatok, amelyeknek a nemzet sorskérdései sosem voltak fontosak”. Ugyancsak fontos feladatának tekintette az Antall-kormány a demokratikus követelményeknek megfelelő törvények megalkotását, amelyek elfogadhatók lehettek mindenki számára – sorolta Boross.