Az Antall-kormány a munkáját sikerrel elvégezte

A lehető legjobb megoldásokat, döntéseket hozta az adott helyzetben az Antall-kormány – mondta Boross Péter.

Minden társadalmi változás kiemeli a személyiségek szerepét, az 1990. májusi választások MDF-sikerét pedig Antall karaktere határozta meg – mondta a volt kormányfő. Az MDF azért tudta megnyerni a választást, mert Antall személyében olyan ember állt az élén, akinek kisugárzása volt, akire felfigyeltek, aki imponálni tudott – emelte ki.

Az akkori politikai közegben nem volt hozzá fogható politikai egyéniség, megjelenése pedig hitelt adott az általa képviselt kereszténydemokrata szellemiségű politikai irányzatnak. Emberi alkata olyan volt, hogy figyelni kellett rá, tudástöbblete pedig a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain is meghatározó szerepet játszott – állapította meg.

Boross úgy fogalmazott: nem hiszi, hogy „a magyar történelem folyamán miniszterelnök ilyen nehéz helyzetbe került volna, mint Antall”, hiszen frissen megismert politikusokra számíthatott a kormányzásban, de kollégái kiválasztásához megfelelő emberismerete volt. Neki éppen azért volt különleges szerepe, mert volt tekintélye meghatározni azt az irányultságot, amelynek a szellemében kormánya működött – jegyezte meg.

Az Antall-kormánynak „mérhetetlenül sok volt az elvégzendő feladata, hihetetlenül sokat ülésezett, eleinte majdnem operatív jelleggel”, mert az MDF programjának jogszabállyá alakítása nem volt egyszerű folyamat. 1992 körül jött el az az idő, amikor a kormányülések sokkal lényegre törőbbek és emiatt rövidebbek lehettek – idézte fel.

Annak a véleményének adott hangot, hogy a lehető legjobb megoldásokat, döntéseket hozta az adott helyzetben az Antall-kormány, ezért sikeresnek tekinthető a kormányzati időszaka, annak ellenére, hogy többek között olyan körülmények között kellett kormányozni, amelynek során az ország exportpiacának 30-40 százaléka összeomlott.

A kormány világosan meghatározta, hogy polgári Magyarországot akar létrehozni, nagy hangsúlyt helyezett a magyarságtudatra, amelyet azelőtt évtizedekig „rongáltak olyan irányzatok, amelyeknek a nemzet sorskérdései sosem voltak fontosak”. Ugyancsak fontos feladatának tekintette az Antall-kormány a demokratikus követelményeknek megfelelő törvények megalkotását, amelyek elfogadhatók lehettek mindenki számára – sorolta Boross.

Emlékeztetett arra: az 1990-ig felvett, mintegy 20 milliárd dollár összértékű kölcsönök visszafizetésének kötelezettsége is nagy súllyal nehezedett az Antall-kormány vállára, és „ilyen körülmények között ment végbe a sok gondot jelentő privatizáció”. A földtulajdon rendezését, a kárpótlást is meg kellett oldani, miközben az ország el volt adósodva, devizatartaléka nem volt, és a nagy üzemeik nem kaptak megrendelést, illetve ha kaptak, legtöbbször akkor sem fizették ki őket.

Az Antall-kormánynak éppen ezért „a tojástánchoz hasonló mérlegeléssel kellett állást foglalni egy-egy kérdésben”, nem beszélve arról, hogy 1991-ig fennállt a veszélye a szovjet kommunista visszarendeződésnek. A lehető legalkalmasabb megoldást kereste mindig ez a kormány ilyen körülmények között, és ez a törekvése sikeres volt, amit jól mutat egyebek mellett az alapjoganyag máig ható érvényesülése – hangsúlyozta.

Antall Józsefre nagy nyomás helyezkedett a nagykoalíció érdekében, tehát azért, hogy az SZDSZ-t vonja be a kormányzásba, de „tudta, hogy az egy másik műfaj és gondolkodásmód”, emiatt ezt elutasította – mondta Boross. A volt kormányfő nagy eredményként értékelte, hogy az első szabadon választott kormány kitöltötte mandátumát, négy évig vezette az országot, ami a keleti blokk államaiban sehol másutt nem következett be a rendszerváltás utáni első kormányok esetében.

Boross megítélése szerint a rendszerváltás hevében „gyorsmunkával elkészített” alkotmány által szabott keretekhez képest az 1990-ben megszületett önkormányzati törvény működőképes volt, az Alkotmánybíróságnak viszont az a törekvése, hogy mindent értelmezzen, azt is, amit nem feltétlenül szükséges, természetszerűleg gátakat jelentett a jogalkotásban. Ezzel együtt az egész országot át kellett alakítani, a tisztviselői rendtartástól kezdve az állampolgárság kérdéséig, és ezt a munkát az Antall-kormány sikeresen elvégezte – tette hozzá.

Egykori munkatársai és korábbi politikai ellenfelei is méltatták Antall József munkásságát.

Politikai értelemben és személyiségét tekintve is „korának embere” volt Antall József – mondta Franz Vranitzky volt osztrák kancellár.

A rendszerváltoztatás utáni első miniszterelnök, Antall József emlékét őrző táblát avattak a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ udvarán december 9-én. Az átriumos belső udvar a húsz éve elhunyt egykori kormányfő nevét viseli a jövőben.

„Én nem tudom, van-e a történelemnek ítélőszéke, s ha van, hány évnek kell eltelnie a megfellebbezhetetlen ítéletig. Húsz év történelmi mértékkel mérve nem nagy idő. Magyarország pedig kicsi. Hőseink és antihőseink nem közismertek a nagyvilágban” – olvassák el Kristóf Attila jegyzetét a néhai miniszterelnökről.