Hiperszonikus rakétákkal mért csapások, előretörő orosz erők, tömeggyártott drónok – új szakaszába lép az ukrajnai háború

Az orosz hadsereg Kinzsal hiperszonikus rakétákkal támadott ukrán hadiüzemeket és energetikai létesítményeket, miközben több frontszakaszon is előretörést jelentett be. Az ukrán hírszerzés szerint Oroszország idén akár 120 ezer siklóbombát és hetvenezer nagy hatótávolságú drónt gyárthat, a téli hónapokban pedig újabb csapások várhatók az ukrán energetikai infrastruktúrára. Közben Matteo Salvini az Ukrajnának juttatott segélyek korrupciós kockázataira figyelmeztetett.

Egy dróntámadás helyszínén a Dnyipro bal partján fekvő, kijevi Desznyanszkij kerületben, ahol egy lakóépületet ért találat, és hat ember meghalt Fotó: MYRIAM RENAUD Forrás: Hans Lucas

Az orosz védelmi minisztérium pénteken bejelentette, hogy az éjszaka folyamán Kinzsal hiperszonikus rakétákat is bevetettek az ukrán hadiipari és energetikai létesítmények ellen végrehajtott csoportos támadás során. A tárca szerint a művelet „válasz volt az ukrán terrortámadásokra az orosz polgári célpontok ellen”.

Egy orosz pilóta egy Kinzsal hiperszonikus cirkálórakétát hordozó orosz MiG–31K vadászgépet vizsgál (Fotó: Orosz Védelmi Minisztérium / AFP)

A minisztérium arról is beszámolt, hogy az elmúlt napokban elfoglalták a donyecki Pokrovszk Rih keleti elővárosát, valamint a Dnyipropetrovszk megyei Oresztopilt. 

A jelentés szerint Pokrovszknál az ukrán erők hét alkalommal próbálkoztak ellentámadással, sikertelenül. Az orosz fél szerint „az ukrán veszteség a térségben az elmúlt héten több mint 1670 katona”, továbbá tucatnyi páncélozott jármű.

A harcok intenzitását jelzi, hogy Moszkva állítása szerint az elmúlt hét napban mind a hat frontszakaszon előre tudtak nyomulni, és összesen kilenc települést foglaltak el.

Ukrán hírszerzés: Oroszország tízezrével gyártja a siklóbombákat

Vadim Szkibickij altábornagy, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője a Reutersnek arról beszélt, hogy Oroszország idén akár
„120 ezer siklóbombát tervez gyártani”, köztük „ötszáz új, kétszáz kilométeres hatótávolságú változatot”.

Mint fogalmazott:

Ugyan le lehet lőni ezeket, de az Oroszországban gyártott légibombák mennyisége óriási.

Szkibickij szerint az orosz erők naponta 200–250 siklóbombát vetnek be, és Moszkva már azon dolgozik, hogy a bombák hatótávolságát 400 kilométerre növeljék, ami újabb ukrán településeket tenne sebezhetővé.

A hírszerző tiszt azt is elmondta, hogy az oroszok idén körülbelül 70 ezer nagy hatótávolságú drónt gyárthatnak, köztük 30 ezer Sahíd típust, amelyek az orosz támadások fő eszközei. Az ukrán energetikai infrastruktúra elleni csapások szerinte a télen is folytatódnak: „Mindenképpen meg akarnak törni bennünket… ezek a támadások destabilizálják a belső helyzetet.”

Észak-Korea fegyverzi az orosz hadipart

Szkibickij beszámolt arról is, hogy Észak-Korea 2023 óta 6,5 millió tüzérségi lövedéket szállított Oroszországnak, de a készletek „mára kimerültek”. Phenjan most drónok tömeggyártásába kezdett, és Moszkvával együttműködve alakítja át a fronton szerzett tapasztalatokat fegyverfejlesztéssé.

Orosz és ukrán csapások – civil áldozatokkal

Ukrajnában az Odessza megyei Csornomorszk piacát érte orosz dróntámadás, meghalt két civil és heten megsérültek – közölte Oleh Kiper kormányzó.

Eközben az ukrán erők saját támadásokat is jelentettek: a hírszerzés szerint „megsemmisítettek egy olajterminált a novorosszijszki kikötőben”, amely Oroszország egyik legfontosabb exportközpontja. A támadásban az SZBU szerint légvédelmi rendszert is ért találat.

A transzszibériai vasútvonalon szintén ukrán művelet okozott fennakadást: „leállt a teherforgalom”, miután egy tehervonat kisiklott egy robbantás következtében.

Salvini: A segélyek „súlyos korrupciót gerjeszthetnek”

Olaszországban Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes a napokban kirobbant ukrán energetikai korrupciós botrányra reagálva úgy fogalmazott:

Nem szeretném, ha az olasz dolgozók és nyugdíjasok pénzét újabb ilyen ügyek táplálására használnák fel.

Szerinte az Ukrajnának adott újabb segélyek „nem a háború lezárását segítik, hanem még súlyosabb korrupciót gerjeszthetnek”.

Német kollégája, Guido Crosetto ezzel szemben úgy véli: „Abszurd volna leállni Ukrajna támogatásával. Nem ítélek meg egy országot két korrupt ember alapján.”

NATO-országok: erősíteni kell a hibrid fenyegetések elleni védekezést

Németország, Franciaország, Lengyelország, Nagy-Britannia és Olaszország védelmi miniszterei berlini tanácskozásuk után közölték:
„Fokozni fogjuk együttműködésünket, hogy szembeszálljunk a drónok, kibertámadások és a dezinformáció jelentette kihívásokkal.”

A felek megerősítették, hogy „töretlenül támogatják Ukrajnát”, és beillesztenék az ukrán hadipart a közös európai gyártási láncokba. John Healey brit védelmi miniszter hangsúlyozta:

Az orosz agresszió fokozódik. Az Egyesült Államok joggal várja el, hogy Európa többet tegyen a védelemért.

Borítókép: Egy dróntámadás helyszínén a Dnyipro bal partján fekvő, kijevi Desznyanszkij kerületben, ahol egy lakóépületet ért találat, és hat ember meghalt (Fotó: Hans Lucas)