Robert C. Castel: Fordulóponthoz érkezett az orosz–ukrán háború

A Front legújabb adásában Robert C. Castel, a Magyar Nemzet főmunkatársa és az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója elemezte az orosz–ukrán háború fronthelyzetét, az energiarendszerek elleni légicsapásokat, az ukrán korrupciós botrány politikai következményeit, a német sorkötelezettségi terveket, valamint a globális fegyverkezés és a közel-keleti válságok hátterét. Szerinte az ukrán vezetés egyszerre néz szembe egy egyre kedvezőtlenebb katonai helyzettel, belső politikai válsággal és a kifulladó nyugati eszköztárral.

A szakértő ezután a tengeri és légi hadszíntérre tért át. Úgy fogalmazott, hogy a Fekete-tengeren „hajók nélkül zajlik a tengeri háború”, döntően drónokkal és rakétákkal, miközben Oroszország az ukrán kikötőket és a vasúti útvonalakat támadja. 

A légiháborúban két párhuzamos kampányt lát: Ukrajna az orosz olajfinomítókat támadja, Oroszország viszont az ukrán áramtermelést és -szállítást, köztük vízi- és hőerőműveket. Castel szerint az ukrán energiarendszer elleni csapások az ország mindennapi túlélését fenyegetik, míg az orosz energiaexportot érő ukrán támadások fájdalmasak ugyan, de nem létkérdés Moszkva számára.

A beszélgetés második részében az ukrán korrupciós botrányról volt szó. Castel úgy vélte, Ukrajnában a korrupció nem rendszerhiba, hanem a rendszer egyik alapvető sajátossága, amely a háború előtt is mélyen beépült az állam működésébe. 

Szerinte nem valószínű, hogy Volodimir Zelenszkij beleroppanna a botrányba, de túlélése azon múlik, hogyan kezeli a helyzetet – ennek jeleként értékelte miniszterek villámgyors menesztését is.

A műsor érintette az északi és balti országok új fegyvercsomagját is: Castel szerint a csomag főként lőszert és légvédelmi rakétákat tartalmaz, „golyókat, nem puskákat”, és nem hoz minőségi ugrást Ukrajna számára. Ezzel szemben – tette hozzá – továbbra sincs válasz Kijev Patriot rendszerekre vonatkozó igényére. A globális fegyverkezési rekord kapcsán arra figyelmeztetett: önmagában a katonai kiadások növekedése nem azonos a katonai hatékonyság javulásával, sok múlik azon, mire költik a pénzt.

A német sorkötelezettségi tervek kapcsán Castel hosszú távon rendkívül népszerűtlen lépésnek tartja a kötelező sorozás előkészítését, és felidézte, hogy szerinte a vietnámi háború elleni amerikai tiltakozások is azonnal alábbhagytak, amikor megszűnt a sorozás. 

Különösen problémásnak látja, hogy miközben Ukrajna fiatal, katonakorú férfiakat enged ki az országból, párhuzamosan a Nyugattól vár katonai segítséget – szerinte ezt az ellentmondást nehéz lesz megmagyarázni az európai közvéleménynek.

A beszélgetés végén Castel a szankciók hatásairól, az Iszlám Állam visszaszorításáról és a húszik Izrael elleni támadásainak fokozatos kifulladásáról is beszélt. Úgy látja, a Nyugat Oroszország elleni szankciós eszköztára nagyrészt kimerült, a radikálisabb lépések már a szankciók kezdeményezőinek is súlyos károkat okoznának. A közel-keleti helyzet kapcsán azt mondta: az Iszlám Állam ma már nem állami, hanem terrorszervezeti szintű fenyegetést jelent, a húszi támadások pedig Izraelnek katonailag csekély, a húszi vezetésnek viszont súlyos károkat okoztak.

Végezetül Castel szerint: a háború egyszerre zajlik a szárazföldön, a levegőben, a tengeren, a gazdaságban és a politikai térben – és szerinte ma már nemcsak Ukrajna, hanem a Nyugat hosszú távú stratégiája is komoly kérdőjelekkel terhelt.