Robert C. Castel: Fordulóponthoz érkezett az orosz–ukrán háború

A műsor elején Castel a fronthelyzetet foglalta össze: szerinte az elmúlt napok legfontosabb fejleménye, hogy Pokrovszk mellett a zaporizzsjai szakaszon is új orosz betörés alakult ki, ahol az orosz erők több települést elfoglaltak, és egy, a fronttal párhuzamosan futó, kulcsfontosságú utánpótlási útvonal elvágásával fenyegetnek. Úgy látja, az ukrán vezetésnek immár nem egy, hanem két kritikus pontra kell egyszerre erőket összpontosítania. Emellett felidézte az orosz erőfeszítéseket Kupjanszk térségében és Harkiv irányában is, amelyek szerinte hosszabb távon a háború szerkezetét változtathatják meg.

Robert C. Castel az orosz–ukrán háború fronthelyzetét elemezte (Fotó: Magyar Nemzet)

A szakértő ezután a tengeri és légi hadszíntérre tért át. Úgy fogalmazott, hogy a Fekete-tengeren „hajók nélkül zajlik a tengeri háború”, döntően drónokkal és rakétákkal, miközben Oroszország az ukrán kikötőket és a vasúti útvonalakat támadja. 

A légiháborúban két párhuzamos kampányt lát: Ukrajna az orosz olajfinomítókat támadja, Oroszország viszont az ukrán áramtermelést és -szállítást, köztük vízi- és hőerőműveket. Castel szerint az ukrán energiarendszer elleni csapások az ország mindennapi túlélését fenyegetik, míg az orosz energiaexportot érő ukrán támadások fájdalmasak ugyan, de nem létkérdés Moszkva számára.

A beszélgetés második részében az ukrán korrupciós botrányról volt szó. Castel úgy vélte, Ukrajnában a korrupció nem rendszerhiba, hanem a rendszer egyik alapvető sajátossága, amely a háború előtt is mélyen beépült az állam működésébe. 

Szerinte nem valószínű, hogy Volodimir Zelenszkij beleroppanna a botrányba, de túlélése azon múlik, hogyan kezeli a helyzetet – ennek jeleként értékelte miniszterek villámgyors menesztését is.

A műsor érintette az északi és balti országok új fegyvercsomagját is: Castel szerint a csomag főként lőszert és légvédelmi rakétákat tartalmaz, „golyókat, nem puskákat”, és nem hoz minőségi ugrást Ukrajna számára. Ezzel szemben – tette hozzá – továbbra sincs válasz Kijev Patriot rendszerekre vonatkozó igényére. A globális fegyverkezési rekord kapcsán arra figyelmeztetett: önmagában a katonai kiadások növekedése nem azonos a katonai hatékonyság javulásával, sok múlik azon, mire költik a pénzt.

A német sorkötelezettségi tervek kapcsán Castel hosszú távon rendkívül népszerűtlen lépésnek tartja a kötelező sorozás előkészítését, és felidézte, hogy szerinte a vietnámi háború elleni amerikai tiltakozások is azonnal alábbhagytak, amikor megszűnt a sorozás. 

Különösen problémásnak látja, hogy miközben Ukrajna fiatal, katonakorú férfiakat enged ki az országból, párhuzamosan a Nyugattól vár katonai segítséget – szerinte ezt az ellentmondást nehéz lesz megmagyarázni az európai közvéleménynek.

A beszélgetés végén Castel a szankciók hatásairól, az Iszlám Állam visszaszorításáról és a húszik Izrael elleni támadásainak fokozatos kifulladásáról is beszélt. Úgy látja, a Nyugat Oroszország elleni szankciós eszköztára nagyrészt kimerült, a radikálisabb lépések már a szankciók kezdeményezőinek is súlyos károkat okoznának. A közel-keleti helyzet kapcsán azt mondta: az Iszlám Állam ma már nem állami, hanem terrorszervezeti szintű fenyegetést jelent, a húszi támadások pedig Izraelnek katonailag csekély, a húszi vezetésnek viszont súlyos károkat okoztak.

Végezetül Castel szerint: a háború egyszerre zajlik a szárazföldön, a levegőben, a tengeren, a gazdaságban és a politikai térben – és szerinte ma már nemcsak Ukrajna, hanem a Nyugat hosszú távú stratégiája is komoly kérdőjelekkel terhelt.