Életjeleket mutat az ipari termelés

A különböző programok és a beruházások felfutó kapacitásai jelenősen erősítik majd a magyarországi ipar helyzetét. A kedvező jeleket már most is látni.

Illusztráció Fotó: Vémi Zoltán

Kedvező előjeleket mutatnak a magyar gazdaság szempontjából a különböző konjunktúraindexek. A Századvég nemrégiben jelezte, hogy a vállalati felmérésben novemberben mind a négy alindex értéke emelkedett. Az üzleti környezet mutatója, a gazdasági környezet értéke és a termelési környezet alindex is javult. Az iparági környezet értéke szintén erősödött. Tény azonban, hogy erősen rontja a képet az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által generált bizonytalanság. A gazdasági várakozások nagyfokú javulására várhatóan akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az európai konjunktúra erősödni tud, illetve az energiapiacokon is tartósan alacsony árak alakulnak ki.

Fotó: Laczkó Izabella

A magyar gazdaság fellendüléséhez jelentős segítséget jelentene az ipari termelés felerősödése. Kedvező, hogy már itt is látni életjeleket. Szeptemberben például éves és havi alapon egyaránt 1,3 százalékos növekedést mutatott ez a terület. 

Ez a többi között azért jó hír, mert Magyarországon a gazdasági folyamatokat a 2024. évihez hasonlóan 2025 első fél évében is kettősség jellemezte. 

A bruttó hazai termék alakulását pozitívan befolyásolta a szolgáltató szektor összességében növekvő teljesítménye, valamint – a felhasználási oldalról – a fogyasztás bővülése. Ezek hatását viszont kioltotta az ipar és a mezőgazdaság visszaesése, a továbbra is visszafogott beruházási aktivitásból adódóan a bruttó felhalmozás csökkenése és a termékkülkereskedelmi egyenleg romlása.

Az életjeleket mutató ipar kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) korábban jelezte: a kormány továbbra is mindent megtesz az ipar fellendítése és a hazai kis- és középvállalkozások támogatása érdekében. A tárca emlékeztetett arra, hogy Brüsszel évek óta elhibázott gazdaságpolitikát folytat, a háborút támogatja a béke helyett, és az összes rendelkezésre álló pénzt Ukrajnának adja. 

A magyar kormány, Brüsszel nyomásgyakorlása ellenére nem így tesz. A cél az, hogy a lehető legnagyobb gazdasági növekedést érjük el. 

Ezt rövid távon a fogyasztásvezérelt, míg hosszú távon a beruházásvezérelt növekedésre alapozzák. Ezt több kezdeményezés segíti, így például a Demján Sándor-program keretében több mint 1400 milliárd forintnyi forrással támogatja a hazai kis- és közepes cégek méretugrását és termelékenységük növelését. Ezért vezették be a fix 3 százalékos hitelt, elindult az 1+1 program második üteme, valamint megvalósul a 150 új gyár program.

A minisztérium sem tagadja, hogy a kibocsátást továbbra is fékezi a háború elhúzódása, az Európai Unió „rémes vámmegállapodása”, valamint az európai gazdaság, különösen a német ipar gyenge teljesítménye. Az NGM felhívta arra is a figyelmet, hogy ennek ellenére Brüsszel elhibázott gazdaságpolitikájának Magyarországon is akadnak követői: a Tisza Párt célja a bankadó és a multik különadójának csökkentése vagy kivezetése. 

Helyette brutális többkulcsos jövedelemadó-emeléssel sújtanák a munkavállalókat, megadóztatnák a nyugdíjakat és elvennék a sok százezer család megélhetését biztosító termelő ipari vállalkozások adókedvezményét, ami bércsökkenést, valamint elbocsátásokat eredményezne.

A kormány azonban nem fogja hagyni, hogy a bankok és a multik kivonuljanak a közteherviselésből, és azt a magyar családoknak és vállalkozásoknak kelljen megfizetniük. A termelő ipari vállalkozások támogatását pedig nem megszüntetik, hanem tovább növelik. Ahogyan eddig, úgy a jövőben is folytatják a küzdelmet a családok, a nyugdíjasok, a hazai kis- és közepes cégek és a magyarországi ipar védelme érdekében.

Azt sem érdemes elfelejteni, miszerint a magyarországi ipart tovább erősíti, hogy hazánk a béke szigeteként találkozási pontot képez a nyugati és keleti tőke, tudás és technológia között. A BMW debreceni gyárának szeptember 26-i átadását követően, a közeljövőben olyan gigaberuházások kapcsolódnak majd be a nemzetgazdaság teljesítményébe, mint a CATL, a BYD, a SEMCORP vagy az EcoPro.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Vémi Zoltán)