A RIK a szavazatok 99,08 százalékának feldolgozása után hozta nyilvánosságra eredményeit, amelyet március 20-áig véglegesítenek. Eszerint a jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS) a voksok 48,34 százalékát szerezte meg, ezzel 158 helyet biztosított magának a 250 fős törvényhozásban. Aleksandar Vucic, a párt elnöke már az éjszaka bejelentette győzelmüket, sőt már akkor sem tartotta kizártnak az abszolút többség megszerzését.
Az már biztosra vehető, hogy Vucic lesz az új miniszterelnök. Nyilatkozatában arról is beszélt, hogy az új kormány május 1-jéig mindenképpen megalakul, a legfontosabb feladata pedig a pénzügyi konszolidáció és a szerkezeti reformok végrehajtása lesz. A lehetséges koalíciós tárgyalásokkal kapcsolatban kifejtette, hogy mindenkivel leül majd tárgyalni a jövőre vonatkozó terveket illetően.
A magyarok részvétele csaknem 70 százalékos volt az előre hozott választásokon – tudatta Pásztor István. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint a vasárnapi választások eredményei azt mutatják, hogy van lehetőség a magyar út képviseletére.
Március 16-án Szerbia történetének tizedik parlamenti választását tartották, amely egyben a hetedik előre hozott voksolás volt. Olvassa el elemző írásunkat!
A második helyen a baloldali Szerbiai Szocialista Párt (SPS) végzett 13,52 százalékkal, ami 44 mandátumra lesz elég. Ivica Dacic elnök – aki korábban Slobodan Milosevic szerb és jugoszláv elnök közvetlen munkatársa volt – kijelentette, tárgyalni fog a haladó pártiakkal az új kormányban való szerepvállalásról is. Politikai elemzők szerint azonban Vucic nem követi el azt a „hibát”, amelyet az SNS akkori vezetése két évvel ezelőtt, hogy a kormánytöbbségért hajlandó legyen szövetségre lépni Dacicékkal.
A 2012-es választásokon az SNS és a Demokrata Párt (DS) fej fej mellett végzett, a mérleg nyelvének szerepét pedig a harmadik helyezett SPS döntötte el: Dacic a kormányfői posztért cserébe az SNS mellé állt. Politikai berkekben régóta rebesgették, hogy Vucic legnagyobb vágya az, hogy megszabaduljon a koalíciós partnertől, és hogy az előre hozott választások egyik mozgatórugója is ez lehetett. A szocialisták nélkül a jobbközép párt mindenképpen egyszerűbben tud majd döntéseket hozni, illetve új törvényeket előterjeszteni, megszavazni.
Az 5 százalékos küszöböt átlépte még a nemrégiben kettészakadt Demokrata Párt mindkét ága is. A DS a voksok 6,04 százalékát (19 mandátum), az Új Demokrata Párt (NDS) pedig 5,71 százalékát (18 mandátum) szerezte meg.
Nem kerültek viszont a parlamentbe olyan pártok, amelyek korábban meghatározó szereplői voltak a szerb politikai életnek. Nem lépte át a cenzust például a jobboldali nacionalista Vojislav Kostunica volt köztársasági és miniszterelnök vezette Szerbiai Demokrata Párt (DSS). Kimaradt a 2003-ban meggyilkolt Zoran Dindic kormányfő korábbi közeli munkatársa, Cedomir Jovanovic által vezetett Liberális Demokrata Párt is. Mladan Dinkic volt gazdasági miniszter pedig lemondott pártelnöki funkciójáról, sőt a politikai életből való visszavonulását is megpendítette, miután pártjának, a Szerbia Egyesült Régióinak (URS) sem sikerült átlépnie a parlamenti küszöböt.
A RIK adatai szerint az egyetlen délvidéki magyar párt, amely részt vehet a szerb törvényhozás munkájának következő négy évében, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), amelynek hat mandátuma lesz. Ez eggyel kevesebb annál, amelyet az éjszakai adatok, illetve a Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ (CeSID) közvélemény-kutató mintavételi eljárással végzett szavazatszámlálása előrevetített. Az eddigi öt parlamenti helyhez képest azonban ez is nagyobb támogatottságot jelent az egyébként csökkenő magyarság körében.
Pásztor István pártelnök korábban arról beszélt, nemcsak magyar szavazatokra számítanak, hanem a többségi, szerb nemzet voksaira is.
A politikus szerint az SNS országos győzelme még nem elég indok arra, hogy a Vajdaságban is kiírják a választásokat. Nikola Selakovic, az SNS alelnöke hétfőn a szerb közszolgálati televízióban viszont arról beszélt, hogy pártja óriási támogatottsága a bizonyíték arra, hogy a vajdasági tartományban – ahol az SNS ellenzékben van – is választásokat kell kiírni, mert „csak az hagyhatja figyelmen kívül ezeket az eredményeket, akinek semmilyen politikai érzéke nincs”.
Szerbiában azt követően írtak ki előre hozott választásokat, hogy januárban megkezdődtek az uniós csatlakozási tárgyalások Brüsszel és Belgrád között. A vezető politikai erőt képviselő SNS azzal indokolta a rendkívüli voksolás kezdeményezését, hogy nagyobb politikai támogatottságra van szüksége a gazdasági reformok végrehajtásához. A valamivel több mint 6,7 millió szavazójoggal rendelkező szerb állampolgár összesen 19 lista közül választhatott. A részvétel 53,12 százalékos volt, a szavazatok 3,17 százalékát nyilvánították érvénytelennek. Az országos választási bizottság a végleges eredményeket csütörtökig hozza nyilvánosságra.
Valós választást kínált a választópolgárok számára, és tiszteletben tartotta az alapvető szabadságjogokat a vasárnapi előre hozott parlamenti választás – közölték hétfőn az eljárást nyomon követő nemzetközi megfigyelők. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európa Tanács (ET) közös közleménye szerint a választások lebonyolítása szilárd jogi alapon nyugodott, az alapvető szabadságjogokat pedig mindvégig tiszteletben tartották a kampány során.
„Szerbia hatékony és valóban demokratikus választásokat bonyolított le, amelyen a választók jelöltek sokasága közül választhattak, a szavazás nyitottsága és átláthatósága dicséretre méltó” – idézi a közlemény Roberto Battellit, aki az EBESZ megfigyelőinek munkáját irányította. A megfigyelők megjegyzik viszont, hogy aggodalomra ad okot, hogy a média tulajdonviszonyai továbbra is átláthatatlanok, és bár a választók számos, magánkézben vagy köztulajdonban álló médiumból tájékozódhattak, a megjelenő véleményeket korlátozta, hogy a hatalmon lévő politikai erők nyomást gyakoroltak a sajtóra.
