Az újság kedden arról számolt be, hogy a szerbiai előre hozott parlamenti választások egyértelmű győztese a jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS), amely az előzetes adatok szerint 158 mandátumot szerzett a 250 fős szerbiai törvényhozásban, így abszolút többsége van, de nem sikerült elérnie a vágyott kétharmados többséget. Mivel több fontos törvényt is el kell fogadnia a szerb parlamentnek a közeljövőben, illetve az alkotmányt is módosítani kell – főleg az európai uniós csatlakozás érdekében –, így az SNS-nek mindenképpen koalícióra kell lépnie legalább egy párttal.
A választások második helyezettje az SNS eddigi koalíciós partnere, a baloldali Szerbiai Szocialista Párt lett 44 mandátummal. A szkupstinába emellett még két országos párt jutott be, az ellenzéki Demokrata Párt (DS) és a nemrégiben Boris Tadic volt államfő vezetésével ebből kivált Új Demokrata Párt (NDS). Az előzetes eredmények alapján három nemzeti kisebbségi párt is bejutott a parlamentbe: a VMSZ hat mandátummal, a bosnyák Szandzsáki Demokratikus Akciópárt három, valamint az albán Demokratikus Cselekvés Pártja két mandátummal.
A VMSZ vasárnap bejelentette, ők is győztesei a választásoknak, az eddigi öt képviselőjük helyett hét vajdasági magyar politikus képviseli majd a kisebbségi érdekeket a parlamentben. A köztársasági választási bizottság előzetes adatai alapján végül nem hét, hanem hat mandátuma lesz a legnagyobb délvidéki magyar pártnak. Pásztor István szerint ez a szám még nem végleges.
Mint a Magyar Szónak magyarázta: „A labdarúgásra azt szokták mondani, hogy az a játék, amelyet 22-en játszanak, és mindig a németek győznek, a választások pedig úgy tűnik, hogy az a műfaj, amelyet sokan játszanak, és a végén a vajdasági magyaroknak mindig kevesebb jut, mint amennyit az első pillanatban bejelentettek”. Hozzátette, hogy ha valóban hat mandátuma lesz a pártnak, az is rekordnak számít, akárcsak a pártra szavazók száma.
A magyarok részvétele csaknem 70 százalékos volt az előre hozott választásokon – tudatta Pásztor István. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint a vasárnapi választások eredményei azt mutatják, hogy van lehetőség a magyar út képviseletére.
Március 16-án Szerbia történetének tizedik parlamenti választását tartották, amely egyben a hetedik előre hozott voksolás volt. Olvassa el elemző írásunkat!
A két évvel ezelőtti választásokon a hivatalos adatok szerint valamivel több mint 68 ezer polgár szavazott a VMSZ-re – habár a magyar párt szerint akkor mintegy 30 ezer szavazatot „elloptak” tőlük –, most pedig több mint 75 ezren. „Ha azt is figyelembe vesszük, hogy időközben mennyivel kevesebben vagyunk, mi, vajdasági magyarok, akkor megállapíthatjuk, hogy a vajdasági magyar közösség vasárnap kiválóan teljesített” – hangsúlyozta.
Pásztor elmondta, hogy a leendő miniszterelnökkel, Aleksandar Vuciccsal a választások éjszakáján megbeszélték: a napokban leülnek tárgyalni a jövőre vonatkozó tervekkel kapcsolatban. A VMSZ már a kampány során is bejelentette, hogy a kormánykoalíció része akar lenni, miniszteri helyekre azonban nem vágynak, azonban szeretnének magyar államtitkárokat látni elsősorban a gazdasági, a mezőgazdasági, az egészségügyi, a környezetvédelmi és a szociális ügyekkel foglalkozó minisztériumokban. Addig azonban nem lehet konkrétumokról beszélni, amíg nem alakul meg az új kormány – jegyezte meg.
Ugyanakkor egyre több szerbiai politikus beszél arról is, hogy a Vajdaságban is rendkívüli választást kell kiírni. Míg korábban csak az országos szinten kormányzó, de a Vajdaságban ellenzékben levő SNS indítványozta a tartományi voksolást, a vasárnap lezajlott, előre hozott parlamenti választások óta már a tartományi vezetés is hajlik erre.
Az előre hozott választásokat Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke írhatja ki, aki többször is hangsúlyozta, nem lesz rendkívüli voksolás. Ezt mindig úgy pontosította, hogy nincsenek meg egy előre hozott választás feltételei, a politikai csatározások pedig nem indokolják azt, és hozzátette: amíg elkerülhető, biztos nem írja ki az előre hozott választásokat.
