Eltörölték három délvidéki település magyarjainak kollektív bűnösségét

Először vett részt a szerb kormányfő az 1944–1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett megemlékezésen.

A partizánok a magyarság ellen elkövetett népirtása 20. századi történelmünk egyik legnagyobb tragédiája. A szerbek közellenségként tekintettek a horvát, a német és a magyar lakosságra; ahogyan Kamarás Mihály ferences szerzetes írta naplójában: Tito katonái számára maga a magyarság volt a bűn.

Három falu: Csúrog, Zsablya és Mozsor összes magyar lakosát kitelepítették, háborús bűnössé nyilvánították és kivégezték vagy gyűjtőtáborba szállították. A vérengzés egyik tetőpontja Csúrogon volt, ahol 1944-ben gyakorlatilag kiirtották a település teljes magyar lakosságát.

Egy évvel később a VMSZ kezdeményezésére ez meg is történt. A szoborlopás felderítése, valamint az említett kormányrendelet eltörlése érdekében a VMSZ képviselői a szerb parlamentben többször felszólaltak, illetve a kormány képviselőit is mielőbbi lépésekre sarkallták.

A szerb parlament tavaly nyáron elfogadott egy nyilatkozatot, amely elítélte az 1944–1945-ös délvidéki vérengzéseket, valamint a kollektív bűnösség szellemében hozott háborús határozatokat, magát a rendeletet azonban nem törölte el.

A szerb kormányfő vasárnapi beszédében kiemelte: a szerb nép sajátjának tekinti a magyart, és azt szeretnék, ha a magyar is sajátjának tekintené a szerbet. Emlékeztetett a szerb–magyar megbékélés állomásaira is, valamint a közös múlt legfőbb eseményeire.

1944 őszén Szabadkán a Zentai úti temető agyaggödrében több száz embert, köztük magyarokat, horvátokat és németeket végeztek ki a szerb partizánok. A Szabadkáról és környékéről elhurcolt és kivégzett áldozatok közül eddig 852-t azonosítottak.

Az áldozatok emlékét őrző, Vergődő madár nevű szobrot tavaly októberben lopták el, a tettet a szerb és a magyar kormány is elítélte. Egyesek szerint színesfémtolvajok vitték el, mások szerint viszont politikai indíttatásból távolították el az emlékművet, és ezzel akartak „gátat vetni” annak a megbékélési folyamatnak, amely a szerb és a magyar nép között tavaly nyáron megindult. Akkor a vajdasági Csúrogon Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb elnök közösen hajtott fejet a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzett szerb, illetve magyar áldozatok emléke előtt.

Az elkövetők nem kerültek elő, Szabadka város önkormányzata pedig az idei megemlékezésre új szobrot rendelt. Az eredeti szobor mását Belgrádban készítették.