Vasárnap életbe lépett a „normandiai négyek” által hosszú órák után kiharcolt tűzszünet. Helyszíni jelentések szerint az első órákban úgy tűnt, a kelet-ukrajnai válságban érintett felek túlnyomórészt tiszteletben tartják a megállapodást. Mindkét fél részéről elhangzottak ugyanakkor olyan vádak, hogy a másik megsérti a megállapodást. Estére annyiban változott a helyzet a francia államelnökség közleménye szerint, hogy Ukrajnában általában betartják a tűzszünetet, leszámítva a helyi incidenseket, amelyeket gyorsan meg kell oldani.
Harckocsik ágyúival lövik az oroszbarát szakadárok az ukrán katonák állásait a Donyeck megyei Debalceve térségében – közölte hétfőre virradóan Vladiszlav Szeleznyov, az ukrán fegyveres erők főparancsnokságának szóvivője. Hozzátette, hogy a támadásokra tüzérségi csapásokkal válaszolnak az ukrán egységek. Eközben az ukrán válság békés rendezését célzó minszki megállapodáson túlmenő követelésekkel léptek elő a délkelet-ukrajnai szakadár területek képviselői – jelentette hétfőn az orosz sajtó.
A szomszédunkban zajló háború egyik legfontosabb kérdése, hogy a válság mennyiben érinti a kárpátaljai magyarokat, illetve azokat a magyar fiatalokat, akik számíthatnak katonai behívókra.
A kelet-ukrajnai harcok nyomán az ország nagy részében felborult a közrend, azonban Kárpátalján viszonylagos rend uralkodik. Ennek ellenére a válság mindenre és mindenkire rányomja a bélyegét. A nemzeti valuta, a hrivnya, szinte óráról órára gyengül, az élelmiszerek ára már most is az egekben van, míg például az idősek csak késve kapják meg a kevéske – tíz-tizenöt ezer forintnak megfelelő – nyugdíjukat.
A harcok súlyosbodását jelezte, hogy napokkal ezelőtt újabb részleges mozgósítást rendeltek el Ukrajna- és Kárpátalja-szerte. Arról azonban még nincs információnk, hogy ez mennyi magyar nemzetiségű fiatalembert érint. A hírek azonban megelőzik a behívókat, így rengeteg hamis információ, rémhír is terjed a lakosság között. Ennek egyik szemléletes példája volt, amikor tavaly nyáron egy éjszaka alatt több tucat fiatalember kelt át az ukrán–magyar határon, mert elterjedt az a hír, hogy tömegével viszik a magyarokat Kelet-Ukrajnába.
„A megyében mintegy háromezer hadkötelest mozgósítottak. A behívás olyan tényezőtől függ, mint például az egészségi állapot, szakmai képesítés, katonai tapasztalat, családi állapot, így nem lehet pontosan meghatározni, hány magyar szerepel a mozgósított személyek névsorán. Arról viszont vannak információink, hogy a megyei átlaghoz képest a magyarlakta járásokban az átlagnál több behívót kívántak kézbesíteni. A KMKSZ levélben fordult az érintett hatóságokhoz, amelyben a kialakított kvótákra vonatkozóan magyarázatot kértünk, illetve felszólítottuk az illetékeseket, hogy a behívások kapcsán mind a megyék, mind a járások vonatkozásában tartsák be az arányosság elvét. Igyekszünk mindent megtenni, hogy a magyarokkal szemben ne legyenek túlkapások” – mondta Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a Magyar Hírlapnak adott interjújában .
A behívókkal kapcsolatban több szóbeszéd is terjed a lakossága körében. A behívókat az adott megye Hadkiegészítő Parancsnoksága küldi ki, és a papírt az adott személy a munkahelyén vagy az otthonában tudja átvenni. A behívás, mint Brenzovics utalt rá, több tényezőtől függ, de nem tudunk elmenni amellett a tény mellett, miszerint pénzért elkerülhető a fronton való harc. Természetesen a parancsnokságok vezetői tagadják, hogy ilyen „ügyek” léteznének, de a pletyka szerint van az az összeg, aminek „befizetésével” minden bonyodalom megoldható.
A Kárpátaljalap.net a Munkachevo.net-re hivatkozva arról számolt be, hogy „február 9-én Ungváron több helyen is álltak a közlekedésrendészet járművei, amelyekben a munkatársakon kívül ültek még emberek katonai formaruhában. Este 8 óra körül állítgatták az autókat, és saját adatbázis szerint ellenőrizték a személyeket, hogy nem tagadták-e meg a mozgósítást.”
Ivan Vaszilcjun, a Kárpátaljai Hadkiegészítő Parancsnokság vezetője ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy „a mi munkatársaink nem voltak ott, ez száz százalék. Mi csak tartózkodási helyre, valamint munkahelyre visszük ki a behívókat. Lehetséges, hogy a rendőrség a Jobb Szektor embereivel kereste azokat, akik bujkálnak a behívás elől”.
Egyértelmű, hogy az újabb mozgósítás sok magyart arra kényszerít, hogy elhagyja Ukrajnát, aminek az lesz a következménye, hogy drámaian csökkenhet a magyar lakosság létszáma Kárpátalján.
