Kelemen Hunor az elmúlt egy év eseményeit felidézve az erdélyi magyarság szempontjából az egyik legnagyobb változásként az új államfő megválasztását, illetve pártjának a kormányból történő kilépését említette. Elmondta: Romániában az elmúlt 25 év is kevés volt arra, hogy a jogállami intézmények működtetése a nyugati berendezkedés alapján történjen, ennek egyik jele, hogy nem sikerül betartatni a meglévő törvényeket. Ennek jellegzetes példája – mondta, utalva erdélyi magyar politikusok ellen indult eljárásokra –, hogy a korrupcióellenes harc álcája mögé bújva a román hatalom „politikai karaktergyilkosságokat” követ el magyar tisztségviselőkkel szemben. Rámutatott: a jelenlegi viszonyokat jellemzi az is, hogy a román állami biztonsági stratégiában az erdélyi magyarságot azzal vádolták meg, hogy a közösség az autonómiatörekvései miatt veszélyforrást jelent a közbiztonság alakulására.
Pásztor István a Vajdaságban az elmúlt egy év eseményei közül az újvidéki kollégium megalakítását emelte ki, amit úgy jellemzett, hogy az eddig soha nem tapasztalt lépés volt a szerb állam részéről. A VMSZ elnöke kitért a szombati srebrenicai eseményekre, az Aleksandar Vucic szerb kormányfő elleni támadásra is, azt rendkívül nagy veszélyforrásnak nevezte, olyan jelenségnek, ami a szélsőségek újbóli feltámadásának veszélyét jelzi.
Wetzel Tamás a fórumon a magyar kormány nemzetpolitikájáról szólva azt mondta: annak eszköztárában folyamatosan egyre nagyobb súlyt szánnak a gazdaságpolitikának. A magyar kormány külhoni magyar politikai partnereit firtató nézői kérdésre válaszolva úgy vélekedett: helytelen lenne, ha a magyar kormány próbálna igazságot tenni a külhoni magyar közösségek képviseletei között.
