Jó nap ez Kovászna megyében

Elfogadták a megyezászló-tervezetet, és hárompártira bővült a megyei magyar összefogás.

A sepsiszentgyörgyi Háromszék napilap pénteken tudatta a zászlóról szóló hírt, majd emlékeztetett: a megye címerét 2007-ben fogadta el a kormány. Akkor még csak a címerhasználatot szabályozták Romániában, de a megyei önkormányzat azon az elven, hogy amit a törvény nem tilt, azt szabad – számos romániai településhez hasonlóan – 2008-ban Kovászna megye saját zászlaját is megalkotta. Kovászna és Hargita megye prefektusa azonban megtámadta a hatáskörébe tartozó önkormányzatok zászlóit, s az igazságszolgáltatás javukra döntött.

Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke felvezetőjében elmondta: Romániában mindenütt máshol szabadon használhattak helyi vagy megyei zászlót, csak Székelyföldön nem. A Kovászna megyei zászló ellen indított per tárgyalásán, a brassói táblabíróságon felhívta a bírói testület figyelmét, hogy a székházuk előtti árbocon ott leng Brassó megye zászlaja, ám ezt sem vették figyelembe: arra hivatkozva semmisítették meg Kovászna megye zászlaját, hogy törvény nem rendelkezik a zászlóhasználatról.

Az elnök elmondta, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek sikerült elérnie, hogy törvénnyel szabályozzák a helyi és megyei zászlóhasználatot. Most a júniusban megjelent törvény alapján terjesztették a megyei tanács elé a zászló tervezetét. Az iratcsomót a közigazgatási minisztériumba kell felterjeszteni, az kikéri az Országos Heraldikai, Genealógiai és Pecséttani Bizottság szakvéleményét, s a kedvező láttamozása esetén kerül a kormány elé elfogadásra.

Számos konfliktus akadt Kovászna és Hargita megyében: legutóbb éles vita alakult ki Háromszéken, miután a prefektus bírságot szabott ki a magyar himnusz eléneklése miatt, majd nem sokkal később lecserélték a székelyföldi prefektusokat.

A zászló kék mezejét széles aranysáv vágja 1-3-1 méretarányban, az aranysáv közepét Kovászna megye hivatalos címere foglalja el. Kovászna megye zászlaja nem azonos az utóbbi években székely zászlóként elterjedt jelképpel, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetett be, de színviláguk és a székelység nap-hold szimbólumegyüttesének használata szoros rokonságban áll egymással.

2014. szeptember 30-án fogadta el a helyi zászlók használatáról szóló törvénytervezetet a román szenátus – közölte hírlevelében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Ennek értelmében a közigazgatási egységek – községek, városok, megyék – tanácsa saját zászló elfogadásáról dönthet. A zászlókon szerepelhet a helyi címer, valamint a közigazgatási egység neve is, ez utóbbi a nemzeti kisebbségek nyelvén ott használható, ahol a közösség eléri a húsz százalékot

Hárompártira bővült a Kovászna megyei magyar összefogás, miután az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is csatlakozott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Polgári Párt (MPP) májusban megkötött önkormányzati és politikai együttműködési megállapodáshoz – közölték pénteken az erdélyi magyar lapok.

A Kovászna megyei tanács RMDSZ- és MPP-frakciója a megállapodásban vállalta, hogy együttműködik minden olyan nemzetpolitikai kérdésben, amely Székelyföld ügyét érinti, politikai és önkormányzati szinten együttműködnek a közösségi szimbólumok védelme, elismertetése, tiszteletben tartása és használata érdekében. Az EMNP frakciójának csatlakozását ehhez a megállapodáshoz napirend előtti felszólalásában Bedő Zoltán, a néppárt vezérszónoka jelentette be – számolt be a Háromszék.

Balázs Attila, az EMNP megyei elnöke és Benedek Erika frakcióvezető utóbb közleményben pontosította, hogy nem választási megállapodásról van szó: az EMNP „Háromszéken nemzetpolitikai és régiófejlesztési kérdésekben együttműködik megyei tanácsbeli partnereivel, amennyiben az intézkedések a közösség és az autonómia ügyét szolgálják”.

Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke azonban a Transindex portálnak úgy nyilatkozott: azt is elképzelhetőnek tartja, hogy Háromszéken a jövő évi önkormányzati illetve parlamenti választásokon EMNP-s és MPP-s jelöltek is induljanak az RMDSZ listáin. „Az emberek azt szeretnék, hogy fejlődés legyen, nem pedig civakodás. Az emberek azt szeretnék, hogy jobban éljenek. Tetszik, nem tetszik, a politizáló elitnek ezt figyelembe kell vennie, és e szerint kell gondolkodnia és dolgoznia. Lejárt az az időszak, amikor nyegle módon válaszolgatunk egymásnak, amikor nemet válaszolunk. Csak igenekkel lehet előre lépni, nemekre nem lehet jövőt építeni” – mondta az RMDSZ politikusa.

Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke egy hete jelentette be, hogy pártja önállóan indít jelölteket a jövő évi romániai önkormányzati választáson, nem köt országos választási szövetséget, de minden olyan helyi szövetséget támogatnak, amely erősebb magyar képviseletet eredményezhet.

A 28 tagú Kovászna megyei tanácsban az RMDSZ-nek tizenhat, az MPP-nek három,az EMNP-nek négy tagja van, míg a kormányon lévő román Szociáldemokrata Párt (PSD) három, az ellenzéki román Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig két képviselővel rendelkezik.