Kerítésbontókból kerítésépítők

A migráció kapcsán az államnak a közösség védelme a feladata, a keresztény embernek pedig a segítség – summázta a dilemmát Prőhle Gergely.

Az evangélikus egyházban az idei év igéje: Fogadjátok be egymást, ahogyan Krisztus is befogadott titeket Isten dicsőségére. A keresztény embernek kell valamilyen választ adnia arra, hogy ez hogyan hozható közös nevezőre a kerítésépítéssel – kezdte előadását Tusnádon Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára. Prőhle előadását a látványos európai népességfogyás és integrációs politika kihívásaira építette – hogyan tudjuk integrálni a bevándorlókat a társadalomba úgy, hogy hasznos tagjai legyenek a közös értékteremtésben.

A helyettes államtitkár szerint a bevándorlás kérdésében erős kijózanodás zajlik Európában, és ezt a választási eredmények is mutatják, hiszen a kontinens legjobb módú országaiban nagyon megerősödtek a bevándorlásellenes pártok, elég a Dán Néppártra, az Igazi Finnekre vagy akár a Svédországban zajló folyamatokra gondolni.

A dilemmára a válasz: állami felelősség a közösség védelme, ezért a kormány részéről elfogadható a kerítésépítés, mert a társadalmi kohéziót, a társadalom teherbírását nem lehet kockára tenni. Az egyéni felelősség az igei felszólítás szellemében az: ha már kialakul egy ilyen helyzet, akkor erkölcsi kötelességünk a menekültek ellátásában részt vállalni erőnk szerint.

Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára szerint fontos, hogy különbséget tegyünk uniós állampolgárok szabad mozgása és a kívülről érkező migránsok között. Moderátori kérdésre [a panelbeszélgetés vezetője Pataky István, a Magyar Nemzet külpolitikai szerkesztője volt – a szerk.] az államtitkár azt válaszolta: 1956 után Magyarországnak van erkölcsi kötelessége a menekültek befogadásában, és ennek eleget is tettünk például a délszláv háború idején, amikor sok embert – és nem csak magyarokat – befogadtunk. Hazánk ismét belekerült a globális média fókuszába a határozott migrációs politika révén, fejtette ki, de elértük, hogy az uniós politikusok komolyan vegyék a nyugat-balkáni migrációs útvonalat is.

„Elég ránézni a térképre, hogy megértsük: nehéz Magyarországra úgy megérkezni a migránsoknak, hogy hazánk legyen az első uniós ország, amelyet érintenek – mégis nálunk regisztráljuk őket először. Mi vagyunk az első ország, amelynek felelősséget kell vállalnia ezekért az emberekért” – fejtette ki Takács. Hozzátette: nagy nyomás ér délről és nyugatról is, de amíg a nyugat-európaiak nem fordítják vissza a migránsokat, addig jönni fognak újak és újak. Az államtitkár szerint Európának ez a legnagyobb kihívása, nagyobb, mint a görög válság – teljesen átalakulhat Európa társadalmi térképe.

Takács Szabolcs szerint a kerítés kényszer. Magyarország nem örül annak, hogy ilyen lépésre kényszerítették azok az országok, amelyek a területükön átengedik a menekülteket. „Nekünk nem érdekünk a délvidéki magyarok és az anyaország között egy kerítés, de egyelőre nincs más megoldás” – jelentette ki.

Nyitóbeszédében Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy újra kell indítani a magyar–lengyel és a magyar–román párbeszédet.