Orbán Viktor templomot avatott és szavazásra buzdított az erdélyi Szászfenesen

Manapság nem szokás Európában keresztény templomokat építeni – mondta a miniszterelnök.

Keresztelővel egybekötött hálaadó istentiszteleten, Orbán Viktor miniszterelnök részvételével avatták fel vasárnap a Kolozsvár közeli Szászfenes új református templomát, amelynek építési költségeiből a magyar állam oroszlánrészt vállalt.

Az avatóünnepségen tartott beszédében a kormányfő először is gratulált és köszönetet mondott a fenesi magyaroknak, hogy templomépítésbe fogtak, már csak azért is, mert szerinte manapság nem szokás Európában keresztény templomokat építeni, ami elég nagy baj a kontinensre nézve. „A mi templomaink őrtornyok, annak az ötszáz évvel ezelőtt kezdődő megújulási mozgalomnak a szimbólumai, amely nyugatról érkezett, gyökeret vert nálunk, és az egész magyarság megtartóerejévé vált” – emlékeztetett a reformáció alapításának 500. évfordulójára Orbán Viktor, aki előző nap a kolozsvári Farkas utcai református templomban rendezett jubileumi ünnepségen is részt vett.

A miniszterelnök elmondta, a magyar kormány büszke arra, hogy támogathatta a szászfenesi templom befejezését, amit már csak azért is megtehetett, mert szerinte Magyarország ma már lélekben és testben is elég erős ahhoz, hogy felelősséget vállaljon az erdélyi magyarokért is. „Nekünk akkor lesz jövőnk, akkor tudjuk megóvni közösségünket, épületeinket és szellemi örökségünket, ha összefogunk, ha növeljük az óvodák, iskolák számát, és minden magyar gyermeknek elérhetővé tesszük a magyar nyelvű oktatást. Akkor lesz jövőnk, ha megteremtjük annak feltételeit, hogy önök a szülőföldjükön tudjanak boldogulni, itt élhessenek, itt dolgozhassanak, itt alapíthassanak családot, és itt járhassanak a gyülekezetbe. És végül akkor lesz közös jövőnk, ha továbbra is együtt hozzuk meg a közös döntéseket” – jelentette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök hozzátette: a templomépítéshez nyújtott segítség részben annak is köszönhető, hogy a Kárpát-medence magyarsága 2014-ben már együtt dönthetett „egy határokon átnyúló, minden magyar közösségért felelősséget vállaló nemzetpolitika” mellett. „Ne feledjék, jövőre megint eljön az idő, és megerősíthetjük ezt a szövetséget” – utalt a jövő évi országgyűlési választásokra a miniszterelnök, aki az avatóünnepség után összesereglő reformátusok támogatását kérte a tavaszi megméretésen.

Máté István lelkipásztortól megtudtuk, a kincses várossal szinte egybenövő Szászfenes – Románia legnagyobb községe – református hajlékának építési összköltsége 238 millió forintnak megfelelő lejbe került, amihez a magyar állam 160 millió forinttal járult hozzá. A település egyébként az előző évtizedben végrehajtott masszív ingatlanberuházásoknak köszönhetően óriásit fejlődött, lakosságának lélekszáma pedig megháromszorozódott, és jelenleg meghaladja a 22 ezret. A tizennégy százalékban magyarok lakta Szászfenesen éppen az ugrásszerű növekedés nyomán merült fel egy református templom megépítésének gondolata, hiszen a református hívek száma mára meghaladja az ezer főt (az összlakosság tíz százalékát). Istenháza hiányában a fenesi reformátusok előbb egy magánházban, majd a kultúrotthonban, később pedig az egyik presbiter panziójában gyűltek össze imádkozni, Máté István lelkipásztor szerint ugyanakkor a templomépítésnek óriási közösségteremtő ereje volt. A hagyományos és korszerű építészeti elemeket ötvöző épület mellett később – ugyancsak magyar állami támogatásból – bölcsőde és óvoda is létesül.