Joggal bírálják Ukrajna szomszédjai – közöttük Magyarország – a szeptember 5-én elfogadott új ukrán oktatási törvényt, amely csak az általános iskola első négy osztályában engedélyezi a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását – közölte pénteken a velencei bizottság, írja az MTI.
Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló szerve pénteken elfogadott véleményében leszögezte: legitim Ukrajnának az a törekvése, hogy polgárainak az államnyelven, az ukránon történő folyékony beszéd elősegítésével kezelni akarja az egyenlőtlenségeket, de a jogszabálynak a kisebbségi nyelveken való oktatás korlátozásával kapcsolatos rendelkezései kiváltotta erőteljes hazai és nemzetközi bírálatok indokoltak.
„A vonatkozó 7. cikk abban a formában, ahogyan elfogadták, jelentősen különbözik attól a tervezettől, amelyről a kisebbségekkel konzultációt folytattak, jelentős kétértelműségeket tartalmaz, és szemmel láthatóan nem biztosítja az ország nemzetközi és alkotmányos kötelezettségvállalásainak megvalósításához szükséges útmutatásokat. A főként az általános iskolai oktatásra korlátozott kisebbségi nyelveken történő oktatás garanciáinak egzakt területe nem világos” – olvasható az állásfoglalásban.
A velencei bizottság véleménye szerint az ukrán tannyelvű oktatásra történő radikális átállás jóval kevesebb lehetőséget biztosít a nemzeti kisebbségeknek az anyanyelvükön való tanulásra, így az új szabályozás komoly aggodalmakat vet fel az oktatás minőségével kapcsolatban.
A bizottság szerint az új törvény azon rendelkezése, amely engedélyezi, hogy egyes tárgyakat az EU hivatalos nyelvein – így magyar, román, lengyel és bolgár nyelven – oktassanak, szemmel láthatóan hátrányosan különbözteti meg a legszélesebb körben használt nem államnyelven, oroszul beszélőket.
„Nehéz a nem uniós nyelvek kedvezőtlenebb kezelését indokolni, és itt felmerül a hátrányos megkülönböztetés kérdése” – fogalmaz az állásfoglalás.
„A bizottság ajánlja, hogy biztosítsák megfelelő szinten az EU hivatalos nyelvein történő oktatást az érintett kisebbségek számára, folytassák a megfelelő arányú oktatást az általános és középiskolákban a nemzeti kisebbségek nyelvén, javítsák az ukrán mint államnyelv oktatásának minőségét, oly módon módosítsák az oktatási törvényt, hogy több időt biztosítsanak a fokozatos reform számára, mentesítsék a magániskolákat a törvény hatálya alól, folytassanak új párbeszédet valamennyi érintettel, és végezetül biztosítsák, hogy a törvény megvalósítása ne veszélyeztesse a kisebbségek kulturális örökségét és a kisebbségi nyelven történő oktatás folyamatosságát a hagyományos iskolákban.”
Az állásfoglalás teljes szövegét hétfőn teszik közzé a velencei bizottság honlapján.
Ukrajnában 2015-ben 621 iskolában oktattak orosz, 78-ban román, 68-ban magyar és 5-ben lengyel nyelven az oktatási minisztérium adatai szerint.
A törvény éles vitát váltott ki belföldön, de az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország is tiltakozott a nemzetiségek anyanyelven történő oktatásának tervezett visszaszorítása ellen.
Szeptember végén teljes összhangban ítélte el a magyar Országgyűlés a jogtiprónak tartott ukrán oktatási törvényt, az erről szóló javaslatot mind az öt parlamenti párt elfogadta. Az Országgyűlés megállapította, hogy az oktatási törvény súlyosan korlátozza a kárpátaljai magyarság számára az ukrán törvények által jelenleg biztosított oktatási és anyanyelv-használati jogokat.
A tiltakozásokat a törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye váltotta ki, amely kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
