Újranyithat a marosvásárhelyi gimnázium

A román képviselőház zöld utat adott a magyar iskola újraalapításának.

Megszavazta a bukaresti képviselőház csütörtökön a helyi hatóságok által felszámolt marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapításáról rendelkező törvénytervezetet, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség terjesztett a parlament elé. A törvénytervezet szerint az iskola önálló jogi intézményként fog működni azokkal a már korábban elindult osztályokkal, amelyeket – a 2015-ös iskolaalapítás törvényességét megkérdőjelező ügyészségi eljárás nyomán – a tanfelügyelőség a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz sorolt. A képviselőház ahhoz is hozzájárult, hogy az újraalakuló tanintézmény felvegye az 1948-ban államosított jogelődje által használt II. Rákóczi Ferenc Gimnázium nevet.

A tervezet szövegébe a bizottsági vita során Lavinia Cosma, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) képviselőjének javaslatára bekerült egy olyan pontosítás is, miszerint a katolikus iskola az – egyháznak visszaszolgáltatott – épületegyüttes B szárnyában működik. Ezt a „félreértések elkerülésével” indokolták, a főépületben ugyanis a román tannyelvű Unirea Főgimnázium működik. A képviselőházban a felekezeti iskola helyzetét rendező tervezetet 172 törvényhozó támogatta, 69 ellenezte, 8-an tartózkodtak.

Az ellenzők közül a leghangosabbnak Marius Pascan volt Maros megyei prefektus, a Traian Basescu volt államfő által alapított, ellenzéki Népi Mozgalom Pártjának (PMP) képviselője bizonyult, aki a román nemzeti érdekek elárulásának minősítette a szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ közti megállapodást, amely szerinte ismét „etnikai lőtérré”, az etnikai szegregáció városává változtatja Marosvásárhelyt.

A Klaus Iohannis államfőhöz közel álló, ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője azzal indokolta a jobbközép alakulat ellenszavazatát, hogy a törvény szerinte konfliktust szít, hatályba lépése esetén „kinyitná Pandóra szelencéjét”, tekintettel arra, hogy eddig még egyetlen középiskolát sem alapítottak törvénnyel Romániában, de a marosvásárhelyi eset precedenst teremthet.

A kormánykoalíción és az RMDSZ-en kívül támogatta az iskolaalapítást az ellenzéki USR is, amely Lavinia Cosma képviselő magyarázata szerint szakítani akart azzal a huszonhét éves marosvásárhelyi gyakorlattal, hogy mindenről etnikai alapon szavaznak, amiért szerinte a magyar és a román politikusok egyaránt felelősek.

Mint mondta, az USR-nek semmi köze az RMDSZ és a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) megállapodásához, de úgy értékelte: véget kell vetni annak, hogy a marosvásárhelyi felekezetei iskolában tanuló gyermekek oktatáshoz való jogát politikai csatározásokra használják. „Kiegyensúlyozottan, felelősen szavaztunk, és fontos lenne végre megérteni, hogy 2017-ben már ideje felhagyni ezzel a románokat és magyarokat szembefordító manipulálással” – hangoztatta.

A tervezetről a kétkamarás parlament szenátusa hozza meg a végső döntést. A felsőház december elején az oktatási kerettörvény módosításával jogalapot teremtett arra, hogy a parlament törvény útján alapíthassa újra a helyi hatóságok által felszámolt marosvásárhelyi iskolát. A katolikus gimnázium helyzetének rendezéséhez Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetését követően, szeptemberben ígért politikai támogatást Liviu Dragnea, a bukaresti kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt elnöke.

A Maros megyei tanfelügyelőség szeptember elején függesztette fel a magyar tannyelvű katolikus iskola működését egy tavaly kezdődött, az iskolaalapítás törvényességét megkérdőjelező ügyészségi eljárásra hivatkozva. Az intézkedés következtében a magyar kormány bejelentette, hogy csak akkor fogja támogatni Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), ha Bukarest megnyugtatóan rendezi a tanintézet jogi státusát.