Védett övezetté vált Verespatak

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Bűnvádi feljelentést tettek az épített örökség megcsonkítása miatt.

2016. 01. 20. 10:00

A gigantikus bányaprojekt alapján a Fehér megyei települést körülvevő négy hegyet robbantásokkal és külszíni fejtéssel teljesen eltüntetnék, helyükön 200 hektár felületű kráterek maradnának. Kiirtanának több mint kétszáz hektár erdőt is, a tizenöt évesre tervezett üzemeltetés során pedig 215 millió tonna ércet dolgoznának fel mintegy 200 ezer tonna nátrium-cianid felhasználásával. A technológiai folyamat során hátramaradt, nehézfémekkel és ciánkomponensekkel terhelt hulladékot egy 180 méter magas kőgáttal elzárt völgyben helyeznék el, s ezért az itt fekvő Szarvaspatak falut kilakoltatnák.

A kitermelés elpusztítaná az ősi bányásztelepülés több ezer éves történelmi, kulturális és építészeti örökségét is. Az ókorban Alburnus Maiornak nevezett Verespatakon már csaknem kétezer éve is aranyat és ezüstöt bányásztak. A rómaiak labirintusszerű, 150 kilométernyi bányafolyosó-rendszere egyedülálló Európában, és a mai napig látogatható. Itt található továbbá több római települési egység és temetkezési hely, közel félszáz műemlék épület, köztük az unitárius, katolikus és református templom, amelyet a kanadai társaság számos ingatlannal együtt meg akart vásárolni. A mindenkori román kormányok kitermeléspárti politikáját kihasználva azonban több tucat lakóházat így is sikerült megszereznie az RMGC-nek, számos családot pedig Gyulafehérvárra költöztettek.

Mindig is komoly akadályt jelentett viszont a tervezett beruházás számára a romániai civil szféra, az ortodox egyház, a román tudományos akadémia és nemzetközi környezetvédő szervezetek ellenállása. Három évvel ezelőtt országos tiltakozó akciók indultak, s ennek hatására a bukaresti parlament 2014 júniusában elutasította a bányanyitást célzó törvénytervezetet. Hallani fogunk azonban még Verespatakról annak apropóján, hogy a román kulturális minisztérium a település védetté nyilvánításával párhuzamosan bűnvádi feljelentést tett a korrupcióellenes ügyészségen a település épített örökségének megcsonkítása miatt. A tárca szerint az elmúlt tizenöt év során a hatóságok – a bányatársaság nyomására – folyamatosan kevesebb műemléket és régészeti lelőhelyet vettek lajstromba.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.