Két hant – Hazatérhet-e Gyóni Géza?

A száz éve elesett galíciai erődrendszer, Przemysl legismertebb hősi halottja egy tagbaszakadt utászkatona volt.

1933-ban az Eltüzelték Gyóni Géza sírkeresztjét, és a szovjet nem engedi hazahozni a költő hamvait című újságcikk értesített arról, hogy „a hadifogoly-temető elpusztult, a dombok besüppedtek, gaz nőtte be az egész rétet, az orosz csavargók eltüzelték a primitív sírkereszteket”. 1935-ben magyar bizottság készült Szibériába, ám az utazás bürokratikus okok miatt elmaradt. Gyűjtéseket, jótékonysági esteket szervezett a Gyóni Géza Társaság, ám az utazáshoz és az exhumáláshoz szükséges összeget így sem tudták előteremteni. Kovács László régész idézi 2008-ban Vasabroncs című cikkében a Magyar Nemzet Magazinban J. D. Sztaszovának, a moszkvai Nemzetközi Vörös Segély központi bizottsága elnökének 1937. március 23-án Sztálinhoz írott levelét: „Kedves Elvtárs! Nem tartja lehetségesnek Rákosi Mátyás elvtárs kicserélése kérdésének felvetését? Manapság egész Magyarországon pénzgyűjtés folyik a Szibériában hadifogolyként meghalt, ismert magyar költő, Gyóni Géza maradványainak a Szovjetunióból való elszállítására és magyarországi eltemetésére. A maradványokat megtalálták. Lehetséges, hogy Rákosi kicserélésének kérdése felvethető volna e Géza maradványaiért, plusz a magyarok azon zászlótrófeáiért, amelyeket a magyar felkelés I. Miklós általi elfojtása idején zsákmányoltak?”

Mint tudjuk, Rákosi jött, Gyóni maradt, a sírok eltüntetésével kapcsolatos ellenőrizhetetlen rémhírek a kezdetektől fogva hullámokban érkeztek Krasznojarszkból. Cseh legionáriusok verték szét csákánnyal a hantokat, a közelben épített erőmű vize öntötte el a temetőt Egyes vélemények szerint többé képtelenség azonosítani a sírhelyet a sorozatos rátemetések miatt. Holló József kérdésünkre most azt feleli, 2009-es kutatóútjukon valóban sikerült betájolni Gyóni nyughelyét a hadifoglyok emlékére emelt obeliszk segítségével. Igaz, hogy a sírra újabb sírok kerültek, ám a temetői gondnok elmondása szerint a krasznojarszki temetőben soha nem bolygatták, nem mozdították el helyükről a maradványokat, egyszerűen rájuk temettek – így a költő porhüvelyének ma is eredeti helyén kell lennie. Mint Holló József elmondja, az egykori fogolytemető egyébként ma a település közepén található, már nem temetnek ide, és a városvezetés a felszámolását tervezi. Ezért a magyar csoport jegyzőkönyvbe vetette, hogy mielőtt megkezdődne a szanálás, értesíteni fogják a magyar hatóságokat.

Máshogy látja a nyughely azonosításának kérdését a HM társadalmi kapcsolatok és háborús kegyeleti főosztálya. Nyilatkozatában megerősíti, hogy a 2009-es kutatóút során az orosz fél minden segítséget biztosított Gyóni Géza sírjának megtalálásához, „a krasznojarszki Troickaja nevű temetőben végrehajtott helyszínbejárás azonban nem vezetett, nem vezethetett eredményre, ugyanis az egykori hadifogoly-temető területe – az időközben végrehajtott polgári rátemetések következtében – rendkívül megváltozott”, a korabeli fényképeken látható területről csupán a három méter magas, német, latin, magyar és török nyelvű feliratú obeliszk maradt fenn.

Gyóni temetésén készültek ugyan fotók, és az egyik felvételen kivehető ennek az obeliszknek a csúcsa is, de a fénykép alapján nem állapítható meg, hogy melyik irányban és pontosan milyen távolságra helyezkedett el a sírhely az emlékműhöz képest. Helyszínrajz sem maradt fönn a hadifogoly-temetőről. Az egykoron katonás sorrendben húzódó fakeresztek helyén jelenleg pravoszláv szokás szerint kialakított, sűrűn épített fémkerítésekkel elhatárolt, különböző időpontban létrehozott síremlékek állnak. A főosztály állásfoglalása szerint ezért Gyóni Géza sírhelyének pontos megállapítása erősen kérdéses.

S hogy mi lesz az egykori fogolytemető sorsa, amelyben valahol most is ott lappanghatnak Gyóni Géza maradványai?

„A mintegy harmincezer regisztrált sírhelyet tartalmazó temetőt 1996-ban az önkormányzat védetté nyilvánította, majd 2003-ban ugyanezt a határozatot visszavonta” – válaszolja kérdésünkre a kegyeleti főosztály. A város számos szülöttjének sírhelyét is tartalmazó temető jelentős része rendkívül elhanyagolt, bokrok, cserjék, fák által sűrűn benőtt. A hadifogolysírok a több évtizedes rátemetkezés következtében megsemmisültek. A magyar–orosz hadisírgondozó kormányközi megállapodás alapján a hadifogolytábor emlékműve védett státusban van, így eltávolítása a magyar fél engedélye nélkül nem lehetséges. A temető esetleges felszámolását megelőzően az orosz fél tájékoztatni fogja a magyarországi hadisírgondozó szervezetet.

Úgy tűnik, már nem is kérdéses, van-e bármilyen esély Gyóni Géza maradványainak hazahozatalára. Hogy hazatérhet-e a magyar katonaköltő, aki valóban szibériai fogságban veszett oda

„A költő hamvainak exhumálására a fentiekben ismertetett tények miatt nincs lehetőség – nyomatékosítja a főosztály. – Sírjának a helyét meghatározni nem lehet, kutatóárkok ásása a sírokkal sűrűn betemetett területen a kegyeleti szempontok miatt nem lehetséges. Amennyiben a temetőt esetleg fölszámolják, és megindulnak az exhumálások, akkor a több visszaemlékezésben is említett »derekára húzott vasabroncs« talán azonosíthatóvá tenné a csontmaradványt, de az évtizedes rátemetések erősen kérdésessé teszik, hogy egyáltalán megmaradtak-e Gyóni Géza földi hamvai, illetve hogy azok intakt állapotban nyugszanak-e.”

További tartalmas és izgalmas olvasnivalók a Magyar Nemzet szombati Magazinjában, amely vasárnap estig megvásárolható az újságárusoknál.