Véres iszap – Magazin-ajánló

Élet a vörösiszap-katasztrófa után. A kutyapórázoktól a Hazug Mókusig - interjú Bolyki János borásszal. Az erő nyelve: a behajtók világa. Titkos iratok: Sztálin kontra Tito.

Öt éve, 2010. október 4-én szakadt át Ajka és Kolontár között a hatalmas vörösiszap-tároló gátja. A tíz halálos áldozattal járó ipari katasztrófa óta eltelt idő során a természet visszafoglalta ugyan az elöntött területeket, ám a fejekben nem lett rend, a bírósági tárgyalások pedig a mai napig tartanak. A Magazin helyszíni riportja. Bolyki János nem csak elismert borász, de különleges személyiség is, ez kiderül vele készült interjúnkból is. A behajtók nem éppen szívderítő világába vezet riportunk, melyből kiderül többek között, hogy a pszichikai felkészültség és helyzetértékelés sokkal többet számít, mint az erő. Miközben a méltán híres csíkszeredai jégkorongsport a túlélésért küzd, feljövőben van a futball: helyszíni riport a Székelyföldi Labdarúgó Akadémiáról, amiből kiderül az is, a foci ott is politikai ügy. Megjárta Afrikát, és ő volt 1909-ben az első európai nő, aki repülőre ült.  Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Karolát nemcsak az erdélyi világ különös színfoltjaként őrizte meg az emlékezet, de most megjelentetett szakácskönyvéből kiderül, mindent tudni akart az arisztokrata konyhák titkairól is. Bemutatjuk a magyarországi amerikaifutball-életet. Ezen a héten is jelentkezünk könyvajánlókkal, tárcát közlünk Pilhál György, Kajner Péter és Szörényi László tollából.

Mindez és sok más érdekes olvasmány a Magazinban! Keresse hétvégén a Magyar Nemzetet és benne a mellékletet az újságárusoknál.

A trianoni békeszerződés következtében Magyarország Erdélyben fekvő nagy bauxitlelőhelyei elvesztek. Aztán nyolcvan évvel ezelőtt a kutatók nagy mennyiségű bauxitot találtak a Bakonyban és a Vértesben. Ajkán a bányászatra és a feldolgozásra létrehozott gyárak, üzemek adnak ma is megélhetést a környéken élők jelentős részének. Kolontáriaknak, devecserieknek, somlóvásárhelyieknek, úrkútiaknak, halimbaiaknak, tüskeváriaknak. Az Ajkai Timföldgyárat, amelynek a Mal Zrt. a tulajdonosa, 1942-ben Tósokberéndi Timföldgyár néven alapították. A Mal Zrt. ajkai gyártelepén a bauxitot több technológiai lépésben dolgozzák fel. Törik, lúgokkal keverve nedvesen őrlik, melegítik, majd nyomással oldják ki aluminium-oxid-tartalmát. A technológiai folyamat még igen hosszú, a legvégén timföldet, galliumot, zeolitot, alumíniumötvözeteket állítanak így elő. A nedves technológia mellékterméke a folyékony zagy, azaz a vörösiszap, amely óriási tározókba kerül.

Aki Kolontárról Ajkára autózik, hatalmas töltések mellett kell elhaladnia. Óriási vörösiszap-tározók gátjai. Vörös mindenütt a föld is, a légmozgással felkavarodó zagy vastartalma színezi ilyenre. A X-es tározó északnyugati sarka szakadt át 2010. október 4-én.

Ebben az iparágban világviszonylatban nem történt még hasonló katasztrófa. Az eset nagy visszhangot váltott ki a médiában, műholdas kocsikkal még aznap kitelepültek Devecserre az amerikai, japán, brit és más európai televíziós társaságok, az elektronikus média és az írott sajtó képviselői. Magyarország a világhíradók vezető anyagába került.

A vörösiszap-katasztrófa következményeinek felszámolásáért, az emberek kárpótlásáért a kormány vitathatatlanul sokat tett. Ezért is meglepő, hogy a Devecser újjáépítéséért fáradozó Toldi Tamást a 2014-es önkormányzati választáson nem erősítették meg a posztján, és a jobbikos Ferenczi Gábor nyert. 2015 áprilisában átfogó kutatás jelent meg a vörösiszap-katasztrófa társadalmi hatásairól. Bartal Anna Mária és Ferencz Zoltán közös könyvében a tragédia utáni beavatkozásban részt vevő szervezetek tevékenységét és a károsultak helyzetét tárja fel. Az interjúkban gyakran előkerülő probléma volt a települések kettészakadása. Ez leginkább az új házba költőzők körében merült fel, akik ma már úgy érzik, a többség irigykedik rájuk, és el is veszítették a közösséghez tartozás érzését. Varga Attila írása (17, 20. oldal)

Ördöngös mókus
Hazug Mókus, Metatéma, Ördöngős, Pocok a Szántásban – Bolyki János egri borász a névválasztás terén sem a szokványos utat követi. Tizennégy éves korában már jogosítvány nélkül vezette a Trabant kombit, azzal ment ki dolgozni a szőlőbe. A több versenyt nyert vállalkozó a jótékonykodást is küldetésének tartja, többek között siket gyermekeknek biztosított lehetőséget arra, hogy megízlelve a borászkodás örömeit még pénzt is kereshessenek. Varga Attila interjúja (19. oldal)

Rossz arcú, és csúnyán néz
Rávenni az együttműködésre az adóst: ez az egyik legfontosabb cél a behajtó szakmában. Persze az adósok felkutatása sem könnyű feladat. A heves fellépés pedig árt az üzletnek, nem véletlen, hogy a cikk egyik szereplője is nyugtatóval kezdi a „bevetést”. Az adósságbehajtás világa Magyarországon jelenleg jogilag a szürkezónában található. Buzna Viktor riportja (22, 23. oldal)

Pékek, informatikusok, touch down
Vasárnap lejátszotta története első meccsét a magyar amerikaifutball-válogatott. A családias hangulat annak ellenére is jellemzi a tengerentúli sportág itteni közegét, hogy a mérkőzés tömött lelátó előtt zajlott. Ennek ellenére még mindig számos kihívással küzdenek az amerikaifutball hazai szerelmesei, akik között a legkülönfélébb szakmák képviselőit találni. Molnár Csaba írása (32. oldal)

Keleti szél
Orosz tudósítók benyomásai hazánkról és a déli drótakadályról (25. oldal)

Majdnem háború
Titkosítás alól feloldott amerikai irat Sztálin és Tito ellentétéről (26. oldal)

Orvostörténész a világpolitikában
Két könyv Antall Józsefről (29. oldal)