Nagyoroszi, a feljelentések faluja

Politikai tragikomédia Nagyorosziban, a feljelentések falvában, ahol Rákosi szelleme kísért állítólag.

Néhány fényező- és összeszerelő üzem, egy lakókocsigyár, most éppen holland focimezeket a kirakatában kínáló turkáló, két fodrász, három vagy négy kocsma és néhány vegyesbolt található Nagyorosziban. Bár a Lengyelországból a déli tengerekhez tartó autósok hada és kamionok tömkelege halad át a falut kettévágó főúton, nincs modern játszótér, pihenőpark és idegenforgalmi tájékoztató arról, hogy a közelben található a Szondi Györgyről és két apródjáról elhíresült Drégely vára. Többnyire romosak a sátortetős házak, sokukon ott virít az „eladó” tábla.

Panziója van azért a településnek, de az étterem már nem működik. Pedig 2003-ban Göncz Árpád is járt itt, nem beszélve Bajnai Gordonról, aki 2013-ban autója kerékcseréjét követően tette itt tiszteletét.

A vendégkönyvi beírások szerint mindketten dicsérték a konyhát. Borbély László, a tulajdonos egykor nyolc dolgozót alkalmazott, míg ma már inkább a túlélésre rendezkedett be. Ez a harmadik ciklusa a képviselő-testületben. Az önkormányzat vezetői számára ő az első számú közellenség. És azt, hogy Nagyorosziban nem csak a török idején, most is hadiállapot van, mi sem jelzi jobban, mint hogy irodájában a számítógép monitorján látni mindazt, amit a ház köré kirakott kilenc videokamera felvesz.

Borbély szerint a falu rég elszalasztotta azt a lehetőségét, hogy a Drégely-vár közelségét kihasználva turistaparadicsom legyen. A férfi úgy véli, ebben Gönczöl József polgármester a hibás, akit a Fidesz–KDNP támogat. Gönczöl József korábban parkettás kisiparos volt. Nyert 2010-ben, majd 2014-ben, növelve a rá adott szavazatok számát legyőzte egyetlen ellenfelét, a pedagógus Kissné Unatényi Katalint. Borbély László elmondása szerint a képviselő-testület vele együtt hat személyből áll. Az egyik képviselő felesége az aljegyző, képviselő az aljegyző sógornője is, mint ahogy a polgármester keresztfia is, és ugyanez mondható el a gyermekjóléti szolgálat vezetőjéről. Borbély szerint előzetes véleményezések nélkül születnek döntések a falu dolgairól. Így fordulhatott elő, hogy nem valós igények alapján történt a napelem-beruházás a faluban, és így zajlott a napközis öregotthon építése is. Továbbá nem megfelelően végezték a különféle intézmények felújítását, indokolatlanul vágtak ki tujafákat, és a Szentháromság-szobor felújítása és kerítésének visszaállítási ügyében is a fölöttes hatóságok vizsgálódtak. Az áldatlan állapotok következtében több képviselő lemondott a polgármester működése alatt, és felállt az önkormányzat két pénzügyi szakembere is.

– A művelődési ház igazgatónőjét mondvacsinált indokkal felmentették, azóta az intézmény nem látja el a feladatát, ami törvénysértő. Két éve döntött a Kúria a művelődési ház működésének visszaállításáról, mindhiába – sommázza az itteni közállapotokról sokat eláruló ügyet Krasznai Gyula, aki 28 éve Nagyorosziban élve „jöttmentnek” számít, legalábbis az évek óta tartó vitákban már sokszor megkapta ezt a bélyeget. Ötvenes éveiben járó, szakállas, zömök ember. Hivatásos büntetés-végrehajtási tiszthelyettes volt, manapság bőrműves kisiparosként dolgozik. Krasznai, tapasztalván a „kulturális űrt”, műhelyét megnyitotta a nagy nyilvánosság előtt, az átalakított istállóban pedig helytörténeti előadásokat szervez, néprajzi filmklubnak ad helyet és kézműves-foglalkozásokat tart. Szükség is van erre, hiszen a polgármester a falumúzeum fejlesztése helyett inkább gyúrótermet építtetett.

– Az önkormányzati lap szerkesztője helyett egy balassagyarmati médiavállalkozást bíztak meg lapkiadással, így a lapszámonkénti költség 70 ezerről 140 ezerre ugrott, és onnantól fogva a szerkesztők részt sem vettek a falusi programokon, és hazug politikai cikkeket jelentettek meg a fórumon – sorolja tovább Krasznai a visszásságokat.

Borbély és Krasznai egybehangzóan állítja, hogy a falu nem személyre, hanem a Fidesz–KDNP logóra szavazott. És hogy a jelölő pártok kiállnak a vitatott magatartású polgármester mellett, arra bizonyság, hogy az újság kiadásáért felelős üzletember a megye legjobb médiavállalkozója lett, a polgármester pedig a megyei közgyűléstől Nógrád megyéért díjat kapott.

– Ezek üzenetek a politikától: Akármit is mondotok ti totyogó pingvinek, akkor is az lesz, amit mi akarunk – mondja Krasznai Gyula.

A férfi egyszer kapott egy levelet az adóhatóságtól, hogy feljelentő levelét befogadták, és vizsgálatot indítanak.

– Milyen levelet, hiszen nem írtam ilyet? – kérdeztem a hivatalukban, mire azt mondták, hogy feljelentettem egy helyi vállalkozót. Ekkor bejelentést tettem az adataimmal való visszaélésről a rétsági rendőrkapitányságon. A NAV persze nem mutatta meg a levelet, így nem tudom, ki az a helyi vállalkozó, aki úgy tudja, hogy én jelentettem fel. Annyit viszont tudni lehet, hogy abban az évben itt hat vállalkozót ellenőrzött az adóhatóság.

– Lehet, hogy mindet a maga nevében jelentették fel?

– Könnyen lehet. Nagyorosziban bármi megtörténhet.

A faluban a polgármestert nem csupán Borbély és Krasznai bírálja, hanem nyolc-tíz olyan lakos, aki nevével is vállalja a „diktatórikus faluvezetés” kritikáit. Elmegyünk a művelődési házhoz is, ahol a „föld egyetlen hőszigetelt kerítése található”. Nagyokat lépdelve végigkopogtatjuk a kerítést. Kong a felület a vakolat alatt. Kétségtelen, a szigeteléseknél használatos hungarocell koppan így.

Nagyorosziban az ellentétek igencsak elfajultak. Borbély Lászlót például valaki feljelentette, azt állítva róla, hogy lopja az áramot. Az ellenőrzés ezt nem állapította meg. Ugyanakkor Borbély a bírósághoz fordulva peres viszonyba került a jegyzővel és a polgármesterrel. Nem akármiről és nem akárhogyan kellett döntenie idén márciusában a Balassagyarmati Törvényszéknek, amelynek ítéletét szó szerint közölni kell az önkormányzati lapban is. Íme a leközlendő sorok, amelyek közzététele a fellebbezés miatt még várat magára: Borbély László egy testületi ülésen „nem nevezte semmilyen összefüggésben fasznak a polgármestert, nem beszélt rendkívül csúnyán a jegyzővel, nem használt nyomdafestéket nem tűrő szavakat, tevékenysége nem irányult zavarkeltésre, nem volt jogellenes”.

Egy képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve szerint ugyanis Borbély igen csúnyán beszélt a polgármesterrel, a neki tulajdonított mondatok meg is jelent az önkormányzat újságjában. Borbély viszont magnóra vette az egész ülést, így a felvétellel ment a bíróságra, ugyanis nem található rajta ilyen kijelentés. Azt a bíróság ugyanakkor megállapította, hogy elhangzott a „Ki vagy te? Rákosi Mátyásnak képzeled magadat?” – kijelentés Borbély László szájából.

A bíróságnak nem volt könnyű dolga. Még a tárgyalási szakaszban Varga Tibor, Nagyoroszi jegyzője elfogultság miatt a Balassagyarmati Törvényszék valamennyi bírójának kizárását kérte a Fővárosi Itélőtáblától. Állításait öt hónapos vizsgálat után alaptalannak ítélték, s az ítélőtábla a jegyzőnek ismételt alaptalan bejelentés esetén pénzbírságot helyezett kilátásba.

Itt kerül a már eddig sem felemelő történetbe Kissné Unatényi Katalin, aki jobboldaliként mert a legutóbbi választáson a Fidesz–KDNP-s polgármesterjelölt ellen indulni. Miközben halálos beteg férjét ápolta, valaki a Balassagyarmati Törvényszéknek a keresztény lelkiismeretre hivatkozva, az ő nevét aláhamisítva arról írt levelet, hogy a tárgyalást vezető Kovács Éva bírónő bűnös szerelmi viszonyban van Borbély Lászlóval.

Kissné Unatényi Katalin már fekete gyászruhában ment a bírósághoz eskütételre, hogy bár valóban hívő keresztény, nem tud efféle viszonyról, és a levelet nem ő írta.

Borbély és Krasznai szerint a falu vezetésének áll érdekében a névtelen levelek írása, a mások nevében írt levelek terjesztése.

Gönczöl József polgármester nagy türelemmel hallgatja végig a falu vitás ügyeivel kapcsolatos észrevételeimet.
– Amikor kétciklusos képviselő-testületi tagságomat követően polgármesternek jelöltettem magam, édesanyám azt mondta, hogy józan paraszti észre, szívre és egyenes gerincre lesz szükségem. Indultam, és négy évvel később újra nyertem. Megválasztott a falu, viszont a szennyoldalon a háttérből szeretnék irányítani a falut. Nem ők, hanem a jegyző és én írtunk alá tavaly például 650 millió forintnyi költségvetést és pályázati felhasználást. A mi felelősségünk nagy, és nem az oktalanul kritizálóké.

– Elbocsátották a művelődési ház igazgatóját. Nem működik az intézmény?
– A testület mentette fel a művelődési ház igazgatóját. A művelődésszervező végzettségű hölgy szerződése lejárt, amelyet egy évvel meghosszabbítottam, és abban az évben nem úgy működött a művelődési ház, ahogyan kellett volna. Nem volt pontos pénzügyi elszámolás, még azt sem lehetett tudni, hány vásár és abból mennyi bevétel volt egy hónapban. Az épület nem intézményként működik, de most is kulturális rendezvényeknek, klubfoglalkozásoknak ad helyet. Öt éve térítésmentesen foglalkozom az irányításával, és nem kell fizetni érte havonta bruttó száznyolcvanezer forintot. Nagyon magas a fűtési költség, de ma már racionálisan működik, ugyanis hideg télen a színházterem felfűtése húsz fokra nyolcvanezer forintba kerül. Tulajdonosi szemlélettel intézzük az ügyeit.

– Mit tesznek azért, hogy a falu képe vonzóbb legyen?
– Az önkormányzat intézményrendszere igen nagy. Két iskolaépületünk, az önkormányzat épülete és a művelődési ház egy energetikai pályázatnak köszönhetően korszerűsödött, és felújítottuk az orvosi rendelőket. Most pályáztunk az óvoda és a bölcsőde korszerűsítésére. Ha a fenntartás kevesebbe kerül, marad majd pénzünk a falukép javítására is, ami valóban fontos kérdés. Miért nem állnak meg a turisták? Ez egy völgykatlanban fekvő falu. Valóban rengeteg kamion halad át rajtunk, ám mégsem itt pihenik ki a sofőrök a fáradalmaikat. Egyszerűen átmennek az autósok rajtunk. Ha 2019-ig befejezzük intézményeink rekonstrukcióját, több pénzünk jut faluképszépítésre, járdák felújítására, parkosításra, virágosításra.

– Az energetikai pályázat keretében szigetelték a kerítést?
– A pengefal bordás csempével van bevonva. Kemény, csúszós felülete miatt nem lehetett rá vakolni, de hogy egységes legyen az épület, ki kellett találni valamilyen megoldást. Így ragasztottak a csempére két centiméter vastagságú nikecellt, amely már megtűri magán a ragasztót, a hálót és a vakolatot.

– Azt mondják, amikor a kényes kérdések jönnének, olykor berekeszti a testületi ülést.
– Nem félek a kényes kérdésektől. A napirendi pontok legvégén az „egyebek” címszó alatt kezdődik a pankráció. Igen, én az üres fecsegésnek nem adok helyt, mert botrányra, balhéra nincs szükségük a nagyorosziaknak. Csak a feszültségkeltők érdeke, hogy katyvaszt keverjenek a személyem körül.

– A bíróság nem jogerős ítélete szerint egy ilyen testületi ülésen mégsem mondtak önre csúnyákat…
– Azok a szavak elhangzottak. Idegölő, hogy miközben tisztességesen végezzük a munkánkat, néhány képviselő csak a botrányban érdekelt. A munka minősít, a sok beszéd pedig megöli a tetteket. Mint ahogyan nem mi állunk a névtelen levelek mögött, mások nevében nem irkálunk. Évekkel ezelőtt elkezdődött egy mocskolódással, gyűlöletkeltéssel teli, illegális szamizdat megjelentetése. Hazugságok tömkelegét terjesztik, gyűlöletet keltenek Oroszi Hírhozó elnevezésű kiadványukban és a blogjukban is.

Nagyorosziban befalazott és lehúzott redőnyű ablakokat látni. A helybéliek már nem kíváncsiak a helyi közügyekre? Három embert szólítottam meg az utcán, mindegyikük úgy nyilatkozott, hogy a polgármester valós kontroll nélkül, kénye-kedve szerint vezeti a falut. Ám nem elég lehúzni a redőnyöket, mert a legmodernebb hadviselés folyik itt. Blogot ír Krasznai Gyula karaffagye néven, blogot ír kurziv54 címen a polgármester is. Varga Tibor jegyző pedig Sajgó Tibor néven, Ámok címmel 333 oldalas könyvet jelentetett meg Koporc, egy képzelt magyar falu viszonylatairól. A balassagyarmati könyvesboltokban árulták, sokan megvásárolták a faluból, mert kíváncsiak voltak rá, beazonosítható módon szerepelnek-e benne. „A történet szereplői kitalált személyek. Bármilyen azonosság a valóságban a véletlen műve” – szögezi le az első oldalon a jegyző, mégis ötvenen ismerték fel magukat a leírásokban.

A polgármester, azaz „az első szolga” Polgár Zsolt néven szerepel, míg Zójom maga a jegyző. Ők pozitív figurák. Borbély László Mach Mátyásban, „a véres, nagy szemű keresztapában” vélte magát felfedezni, aki közel akar férkőzni a község vagyonához, verőlegényekkel intézteti el ellenfeleit, valamint „száraz fejű pöröly”, „műveletlen” és „ostoba” is, míg Krasznai Gyulát az önimádat mocsarában fürdő és agyszüleményeket gyártó Sávoly alakítja. Nagyorosziban járva nehéz eldönteni, az élet vagy az irodalom érdekesebb-e.