A hír csak félig igaz, mert most csak a vízről szállt fel először, ami egy a szárazföldre és a vízre egyaránt leszálló kétéltű repülőgép fejlesztésekor természetes. Ott általában először a futóműves változatot emelik a levegőbe, még akkor is, ha az új gép egyébként csónaktestű. Írtam már a francia hároméltű Akoyáról, ott a két első repülés között több mint négy év telt el.
Kínában sem volt ez másképp, hiszen a repülőgép betonról történő első nyilvános felszállását 2010 novemberében jegyezték a zsuhaji légi bemutatón. Nem terhelve a kínai nevekkel az olvasókat, a múlt héten egy kínai tóról szállt fel először a vízről, és ezzel lett kétéltű és hidroplán a Hajou 300.
Néhány adat a kétéltű repülőgép teljesítményéről: ötszáz kilogramm hasznos terhet vihet, ezért négy-hat személy, köztük legalább egy pilóta utazhat vele. Több mint kétszáz kilométer per óra utazósebességgel 1300 kilométert repülhet egy felszállással.
Vizen ötszáz méteren felszáll, ha nincs természeti akadály, mondjuk a tó végén lévő magas fasor – nyilván akkor több hely kell neki. Landolásnál elég háromszáz méter vízhossz arra, hogy megálljon.
A kínaiak a Hajou 300 hidroplánt sokfunkciósra tervezték, mivel a fenti tulajdonságai miatt bárhol képes leszállni. Használhatja a parti őrség, alkalmas kutatásra, mentésre, turisztikai és üzleti célokra, hogy csak a fontosabbakat említsem.
A kínaiakat sokan vádolják koppintással, az egyszerű néző számára sem kétséges a hasonlóság az old timer kategóriába tartozó Lake LA-250 Renegade hidroplánnal, amit 2010-ben Berlinben a légi parádén fényképeztem le.
Iren Dornier mesélte nekem, hogy a hidroplánfejlesztőknél bevett szokás, hogy a kisebb modelleket meghizlalják, mondjuk kétszemélyesből a következő lépcsőben készítenek hatszemélyest.
Talán a szám is utal erre, hiszen az eredeti négyszemélyes 250-es hatszemélyes kínai változatban már 300-as utójelet kapott. A Lake Renegade 30-40 éves konstrukció, de az első Lake alapváltozatát a második világháború után készítették el. Reménykedjünk, hogy ezek a gondolatok alaptalanok, a hasonlóság pedig abból fakad, hogy lejárt a típusjegyek védettsége, és talán a Hajou kínaiul hasonlóan tavat jelent, mint az amerikai név.
Ami számomra furcsa, hogy a kompozit anyagok hihetetlen térnyerése idején, amikor a Boeing B787 óriás utasszállító repülőgép is nagyrészt a könnyű és erős kompozitból épült, ez a hidroplán még hagyományos aluminiumból szegecselt.
A sikeres szűzrepülés után a kínaiak várhatóan beindítják a tömeggyártást, idővel áttérnek a kompozit testre. A kínai haditengerészet jelenleg is használ saját építésű hidroplánt, kibontakozhat az orosz Berijev hidroplángyárral való együttműködésük is, s akkor talán orosz–kínai sugárhajtású hidroplán utasszállítóról is beszámolhatunk.
Ha tetszett a cikk, keressék a blogot az új Facebook-oldalunkon is, ahol naponta frissülnek a hidroplános hírek. Bár bázisunk továbbra is a www.vizirepules.hu oldal marad. A héten jelent meg egy hosszabb írásom Hidroplánok a Dunán és a Balatonon címen. Olvassanak bele!
