Közép-Amerikában, Hondurasban Roatan szigete egy nemrég felkapott üdülőparadicsom, nemzetközi repülőterére Milánóból is közvetlen járat repül, és a hatalmas tengerjáró üdülőhajók kedvenc kikötő helye. Ahol a sokemeletes hajók feltűnnek, ott megélnek belőlük a hidroplánok, ahogy azt korábban Velencében is láthattuk.
Az üdülőket sétarepülésre invitálja a Bay Island Airways. Egy kék és egy sárga járművel üzemelnek, amelyek igazi unikumok. Elől nem a masiniszta ül, hanem a pilóta, mögötte pedig egymás mögött a két utas. Nyitott ülések, akár egy sárkányrepülő hidroplán, a repülés élménye is hasonló lehet.
A gépeket alkatrészként ládában vették, majd összeépítették. A két hidroplán a kétezres év fordulóján tervezett, általában kerekes kétszemélyes amerikai típus különleges változata. Kerék helyett úszótalpakat vettek hozzá a piacon. Ezért egyiken az úszótalp még fém, a másikon már korszerűbb kanadai gumis.
A szárnyon két toló propelleres hajtómű emeli a három embert a magasba, száz kilométert meghaladó sebességgel zajlik a sétarepülés.
A sétarepülést nekünk talán kissé borsos árakon kínálják. Negyed óra egy főre hetvenöt amerikai dollár, fél órára száz dollár. Aki az egész szigetet szeretné a levegőből megnézni, az két órát repülhet velük kettőszáztíz dollárért. Az árakat szorozzuk be kettővel, mert az ilyen élmény általában családi kaland.
A hidroplán igazi lélekvesztő, a turbulens levegőben kicsit (vagy nagyon) ráz, csak erős idegzetűek bírják jól a napközbeni repülést. Reggel és este viszont nyugodt a levegő, izgulóknak rövidebb utat ilyenkor ajánlanak.
Először mutatunk egy hosszabb repülést, valószínű egy házaspárral. A hölgy utas kezdeti izgalma a repülés végére mosolyba fordul.
Sokkal nyugodtabb a repülés estefelé egy kis sráccal középen, aki a kamerát is ügyesebben kezeli.
Ha tetszett a cikk, keressék a Vízirepülés.hu című oldalunkat. Nemrég jelent meg egy hosszabb írásom Repülőfesztivál egy osztrák tavon címmel, olvassanak bele abba is!
