A héten volt 110 éve, hogy két bicikligyáros a világon először szállt fel motoros repülőgéppel, és a nap végére már majdnem háromszáz métert repültek vele. A repülőgép fából, drótokból, vászonból épült, a fa légcsavart biciklilánc hajtotta. Sikerük több mint egy évtizedre konzerválta a repülőgépgyártás dizájnját: könnyű anyagok, autodidakta pilóta-tervezők alapították a később nagy repülőgép-márkaneveket.
Boeingtól Fokkerig, a nevesebb pilótavonallal szemben egy kazángyáros egyetemi tanár is bekapcsolódott a repülési üzletbe. Junkers professzor soha nem vezetett repülőgépet, viszont kisujjában volt az áramlástan fizikája. Ma már mindenki naponta láthatja, hogy a felhajtóerő a teljesen fémtestű gépen is ugyanúgy keletkezik, csak hajtómű-kapacitás, és a nem dögnehéz vasból épült sárkány kell hozzá.
A professzort repülős körökben kezdetben megmosolyogták: vasmadarak, ugyan! Nem talált terveihez pilótát, aki öngyilkosjelöltként berepülné őket. Majd a háború pilótafronton parancsra besegített, a fém Junkers vadászgépek tapasztalatai nyomán pedig létrejött az első polgári utasszállító. 1919 nyarán repült először, 330 darabot gyártottak belőle, korának legelfogadottabb típusa volt.
A Junkers F13 repülőgéphez a professzor megterveztette az alumínium vázrendszert és rajta a hullámos lemezborítást, s egyből a fém lett a máig ható trend.
Első utasszállító repülőgépként magán viselte a korszak közlekedési felfogását. Az országúti limuzinban is az egyenruhás sofőr a szabad ég alatt ült, mögötte pedig párnázott ülésű, zárt kabinban élvezhették a sebességet az utasok.
A repülőgépen sem volt másként, csak itt a biztonság miatt előre két pilótaülést terveztek, és négy felnőtt fért el kényelmesen a fűthető kabinban. A pilóták még jó ideig kinn vezették a repülőgépet, a szabad levegőn, talán a jobb kilátás és a sebesség érzete miatt, meg talán a sapka és a pilótaszemüveg romantikája okán.
A Junkers F13-asokat kerekes futóművel és úszótalpakkal szállították. Nem voltak mai értelemben vett mobil kétéltűek, ahol az úszótalpból a pilóta bármikor kiengedheti a kerekeket. Egyszerre csak vagy szárazföldi gépek, vagy hidroplánok lehettek.
A Balatonon a közönség ezüst sirálynak becézte a hidroplánt. Idén irtunk már róluk, miként üzemeltek a Dunán és a magyar tengeren.
A Junkers F13 egy magyar példánya a közlekedési múzeum kiállításán a többi repülőgép között sajnos csak tavasztól őszig tekinthető meg. A jármű 1921-ben részt vett a királypuccsban, IV. Károlyt Szombathelyről Budaörsre repítette, ahol később már a gép nélkül csatát vesztett.
Az alábbi képpel minden kedves olvasónknak kellemes karácsonyi ünnepeket, sikerekben gazdag új évet kívánunk, az ünnepek alatt olvassák régebbi bejegyzéseinket is. Új témával a Hidroplánok blogban legközelebb január 10-én jelenkezünk.
Ha tetszett a cikk, keressék a Vízirepülés.hu című oldalunkat. Ajánljuk a hidroplánok, a repülő hajók testvéréről, a repülő autókról néhány napja megjelent hosszabb írásunkat, olvassanak bele abba is.
