Az Adria egy fejre állított U alakú, 800 kilométer hosszú és 200 kilométer széles beltengere a Földközi tengernek. Partjain öt ország osztozik: Olaszország, Horvátország, Montenegró, Albánia és Görögország. A hidroplánrepülés az országok közötti gyors közlekedés szerves részévé válhat, mert az Európai Unió ösztönzésére egy határokon átnyúló projekt, az AdriSeaplanes program keretében néhány éve összefogtak erre.
2013. július elsején, belépésének első napján hidroplán-légihíddal köszöntötték Horvátországot az Európai Unióban. Tartományi és helyi vezetők először repültek vízről az olasz Giulianova kikötővárosból a horvát Pólába.
A repülés egyike volt azoknak a teszteknek, melyet az együttműködés keretében a térképen látható városok között szervezetek, hogy a tartományi és a helyi vezetők, hatósági képviselők átélhessék a hidroplánrepülés sajátos élményét. A bemutató repülések kitűnően sikerültek, a képen jól látható a gyorsaság a többórás hajóutakkal szemben.
A Cessna 208 Caravan kétéltű hidroplánt személyzettel együtt egy svédországi hidroplán-légitársaságtól bérelték a programhoz a múlt nyáron. Ez a hidroplán a világon ma használt egyik fő típus.
A Cessna a vízről kilenc utassal közel kétezer kilométerre repülhet óránkét háromszáz kilométeres átlagsebességgel. Újonnan hárommillió dollárért, használtan kortól és állapottól függően már egymillió dollárérért is megvásárolható.
A tesztrepülések sikerét az is elősegítette, hogy a fenti városok tengeri kikötőiben képletes összegű beruházással építettek pontonkikötőket.
A fából készült, 25 méter hosszú vagy téglalapban végződő másfajta kikötő mellett Albániában jól megélt a műanyag elemekből összekapcsolt úszótest, ilyet legutóbb a balatonfüredi sétányon láttam, a hajókölcsönzőnél.
Kipróbálták a hidroplánt természetes kikötőkben is, ahol a működéshez semmi fejlesztés nem szükséges. A blogomban sokat írtam már az ehhez az adottsághoz kapcsolódó hidroplán-célturizmusról és esküvőrendezésről.
A tesztrepülésekhez új vízi leszállópályákat sem kellett építeni, kiszolgálta a hidroplánok igényeit a kikötők vize. A hatósági hajók is inkább tisztelgő felvonulással köszöntötték őket.
Nyilván a stabil forgalom megteremtésével elegánsabb, utasforgalmi épülettel, határátkelővel rendelkező hidroplán-kikötői egységek épülnek majd. Néhány terv a képeken.
A program keretében műhelyfoglalkozásokat tartottak, ahol a résztvevők megvitatták a hidroplánrepülés előnyeit, feltételeit, különösen a szárnyashajókkal kapcsolatban. Beszéltek a leendő közönségről és a várható szolgáltatókról is.
Az együttműködésbe nemcsak tartományok és városok jelentkeztek, hanem légi közlekedési és kikötői hatóságok, sőt még a montenegrói közlekedési minisztérium is a tagok között található. Így a megfelelő szakmai kompetencia is biztosítva van.
A részletek említése nélkül a program létrehozza az Adriai Hidroplánbizottságot (Adriatic Seaplane Committe), amely támogatja és összehangolja a hidroplánútvonalak megfelelő működését.
A bizottság aktív lesz technikai és intézményi szinten egyaránt. Támogatja az adriai intézményeket további hidroplánkikötők megnyitásában, és folyamatosan összehangolja a jogszabályokat annak érdekében, hogy növelje a hidroplán útvonalak sikerét, és integrálja őket a már meglevő légi és szárazföldi közlekedési rendszerbe.
A kedvező környezet kialakításával végső cél a magán-hidroplánlégitársasági befektetések előmozdítása.
Ha tetszett az írásom, ajánlom hozzá két korábban Franciaországban készített videómat. Egyik körrepülés hasonló hidroplánon, a másik pedig interjú a Hidroplán-közlekedés Európai Jövője munkabizottság elnökével.
