Hidroplán drón és ekranoplán Gelendzsikben

Múlt héten volt a világ legnagyobb hidroplán-légiparádéja a Fekete-tenger partján, sajnos most nélkülem.

Mikor legutóbb ott jártam, akkor már benn ültem a nyitóképen látható Be–200 tűzoltó hidroplánban, de akkor a szélvihar nem engedte meg a felszállást. Most gyönyörű idő volt az orosz Berijev gyár kísérleti telepén, meg nagy forgalom minden szempontból.

A sztár továbbra is a nagy Berijev tűzoltó repülőgép, amely az európai légi alkalmassági bizonyítvány után idén az amerikait is megszerezte. Újabb nagy hidroplánokat adtak el az orosz katasztrófavédelemnek, dél-amerikai és kínai eladások, francia tartós bérlet volt napirenden. A gyárban készül a 20 helyett már 32 tonna vizet ledobó változat is.

Sajnos az Airbusszel közös sugárhajtású, 72 székes utasszállító hidroplán, a Be–210 közös európai fejlesztéséről nem szóltak a hírek. Pedig az Airbus kisebb helikopterekkel és haditechnikai eszközökkel jelen volt, franciák rakétákat és műrepülőgépet kínált.

A kiállításon felvonult harminc típusban voltak még orosz helikopterek, pilóta nélküli repülő eszközök, drónok, és új-zélandi kétéltű hidropláncsónak is eljött. Hagyomány szerint a katonai kötelékek is műrepültek. A két abszolút orosz újdonság is nagy sikert aratott, amit részletezek.

Az orosz repülőipari és űrtechnológiai cég, a Roszteh a világ első hidroplán drónját mutatta be. Találó hidroplán-elnevezéssel a pilóta nélküli járművet Csiroknak, vagyis récének hívják. Tiszta orosz, tiszta fekete kompozit, írták róla, valójában egy fejlesztési platform mintadarabja.

Mit tud a fekete réce? Vízről, mocsárból, laza hóról, bármilyen szárazföldről fel-le száll, nem kell neki épített kifutópálya. Már elárulták az egyik nagy titkot is, hogy behúzható légpárnával rendelkezik, amelyet a vízen, havon ki sem ereszt. Képes 6000 méter magasra felemelkedni és ott 500 km/h csúcssebességgel repülni. A két hajtóműve is különleges megoldású, amit még homály fed.

A légi parádén a Berijev gyár kisebb gépe, a Be–103 – a cikk végén érhető el a korábbi repülési videóm vele – is újraéledt. Kompozit csónaktestet és szárnyakat kap, hogy jobban ellenálljon a tengervízi korróziónak. A típus kapcsán új eladásokról számoltak be Amerikában, és alakul a kínaiakkal a közös gyártás is.

Jövőre egy 10 méter szárnyfesztávú, 700 kilogramm felszállótömegű változattal kezdik meg a berepülési programot. A drón 300 kilogramm hasznos terhet vihet magával, ezért nagyon széles a felhasználási területe. Nem katonai területen fúrótorony-támogatás, katasztrófavédelem, humanitárius és egészségügyi szolgáltatások lehet a fő profil.Katonai alkalmazásban pedig lopakodó képességű, vagyis láthatatlan. Felderítő és csapásmérő képessége rakétákban, bombákban és más fegyverekben félelmetesnek ígérkezik.

A Csirokban a hasznos teher három ember is lehetne. Erről nem, de egy 25 tonnás személyszállító változatról már beszéltek a fejlesztők.

Nemrég bemutattuk a blogban azokat a különleges hidroplánokat, amelyeket az oroszok ekranoplánnak neveznek.

Gelendzsikben először szállt fel a tengerről az Orion ekranoplán egyik változata, egy négyszemélyes limuzin. A határrepülőgép néhány méterrel a víz fölött repül, de ez lehet hó is, így szibériai alkalmazásról is beszélnek.

A szentpétervári gyárban épített Orion ekranopláncsaládot is elérte a modernizálás szele. A jó masszív régi alumíniumot felváltotta a még erősebb és könnyebb kompozit. A hajtóművek nagyobb hatásfokkal, jobb átvitellel dolgoznak, és fejlett az elektronika is.

A limuzin után már beszélnek a 20 utast szálló kisbusz változatról is. Az idei gelendzsiki hidroplánszalonról bővebben a Repülni Jó oldalon, és ott nézhetik meg a Be–103-as repülését is.

A Hidroplánok blogunk a vízreszállás báját nemcsak szövegben a blogban, hanem a tatai Öreg-tavon is kínálja. Aki teheti, éljen vele.