Mikor megcsörrent a telefon, Amelia a híres pilóta felkérésére azonnal igent mondott. Először izgalmában azt hitte, hogy a hidroplán vezetésére keresik másodpilótaként, és nincs kétségem, hogy megfelelt volna. De később utasként is belevágott a kalandba.
Mr. Putnam Ameliát egyből átkeresztelte Lady Lindyre, hiszen akkor Lindbergh neve egyet jelentett az óceán átrepülésével.
1928. június 17-én indultak New York közeléből, de a köd miatt le kellett szállniuk a kanadai Halifaxban. Majd onnan Stutz kapitány 20 óra 40 perc alatt repülte át az óceánt. A négyezer-ötszáz kilométernyi légi út végén a Fokker Trimotor hidroplánnal azonban nem London tengeri kikötőjében, Southampton előtt fogtak vizet, hanem Walesben.
Tankolás után átrepültek az eredeti célállomásra, ahol Mrs. Guesttel és a polgármester asszonnyal az élen hatalmas tömeg várta már őket. A tudósítók szinte lerohanták Lady Lindyt, aki a „Milyen volt az út?” kérdésre talán egy, már Amerikában előre legyártott hasonlattal felelt: „Utasként én csak egy poggyász voltam, akár egy zsák krumpli”, de rögtön hozzátette, „talán egy nap én is megpróbálom egyedül."
Mr. Putnam nem engedte ki a kincset a kezei közül, a világra szóló ünneplések után Ameliát feleségül vette, aki beváltotta ígéretét és 1932-ben – másodikként a világon – tényleg egyedül repülte át az óceánt. Majd pár év múlva világ körüli útján felszállt a halhatatlanok közé.
A fenti pioníroknak köszönhetően nem kellett tíz év és az óceánok átrepülése menetrend szerinti klipper hidroplánokkal mindennapos dologgá vált.
Ha tetszett a cikk. nézze meg a magyar óceán átrepülőkről a Repülni Jó Portálunkon készített videónkat.
