Magyarországon a lakosság energiaigénye az összes felhasználás 30 százalékát teszi ki, vagyis nagyjából megegyezik az ipar energiafogyasztásával. Ennek oka az, hogy a magyar épületállomány energiahatékonysági szempontból rendkívül elavult. A mintegy 4,3 milliós hazai lakásállomány megközelítőleg 70 százaléka szorulna modernizálásra. A falakon, a födémeken és az ablakokon keresztül távozik a hő jelentős hányada, ezért a rezsi 75 százalékát fűtésre és hűtésre kell költeniük a családoknak, holott korszerű hőszigetelés alkalmazásával a jelenleg energiapazarló épületek akár 50 százalék fűtési célú energiát is megspórolhatnának, jelentősen csökkentve a levegőszennyezést és a kiadásokat.
Szakmai számításokból az is kiderül: Magyarországon évi 64 milliárd forintból el lehetne indítani egy olyan lakásrekonstrukciós programot, amely már a második évtől többszörösen megtérülne. Ekkora támogatási keretből évi 25 ezer új munkahely létesülne, s akár 70 milliárd forint költségvetési bevétel is keletkezhetne. Emellett fellendülne a legális építőanyag-forgalom, és egy vissza nem térítendő támogatási rendszer bevezetése segítené az építőiparban tevékenykedő kis- és középvállalkozásokat is.
