A lakásárak az országos átlagot nézve már jelenleg is 15 százalékkal fölülmúlják a mélypontot jelentő 2013-as év végi szintet, a 2008-as értéktől pedig csak 4 százalékkal maradnak el. Az áremelkedés mértéke persze erősen függ az ingatlan típusától és elhelyezkedésétől. Például tavalyhoz képest a használt téglalakások ára a fővárosban 20 százalékkal nőtt, míg vidéken csak 10-15 százalékkal emelkedett – derül ki az Otthon Centrum elemzéséből. A panellakásoknál ennél nagyobb volt a növekedés mértéke: a fővárosban jócskán 20 százalék felett, de még vidéken is 10-20 százalék között alakult.
A családi házaknál már jóval visszafogottabb az áremelkedés, az árak a fővárosban hozzávetőlegesen 10 százalékkal, míg a vidéki területeken csak 5-8 százalékkal emelkedtek. Ennek hátterében főleg az áll, hogy ezen ingatlanokat kevésbé keresik a befektetők.
Az idei év első kilenc hónapjában drasztikusan csökkent a használt tégla- és panellakások értékesítési ideje: az előbbieknél országos átlagban négy helyett három, míg az utóbbiaknál a 2014-es három hónapos helyett másfél hónapos eladási idővel kell számolni. A családi házaknál nem változott az értékesítési idő.
A statisztikákból látszik az is, hogy a vevők egyre kevésbé tudnak alkudni: az átlagos árengedmény mértéke mára 9,5 százalékra csökkent, ami már több mint 4 százalékponttal alacsonyabb, mint a válság mélypontján mért érték.
A lakások bérleti díja egyre inkább az egekbe szökik: fővárosban és az ország nyugati részében ezek mértéke csak idén 20-30 százalékkal emelkedett. Panellakásoknál valamivel alacsonyabb a növekedés, de ott is mérhető 10-15 százalékos drágulás. Emiatt a legkeresettebb ingatlanok esetében az éves hozam már 7-10 százalék körül alakul.
Az Otthon Centrum tapasztalata szerint a családi házak építésére alkalmas telkek iránt is nőtt az érdeklődés: a megugrás 2013-ról 2014-re volt igazán jelentős, de az idei év első kilenc hónapjában is történt további 15-20 százalékos forgalomnövekedés. Emelkedtek az árak is: a telkek egy négyzetméterre vetített értéke a fővárosban 28-30 ezer forint körül alakult az idei első három negyedévében, ami nagyjából 10 százalékos növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakhoz képest.
Ingatlanfejlesztésre alkalmas nagyobb területű telkek forgalma az idei első kilenc hónapban igen jelentősen emelkedett: itt tavalyhoz képest 50 százalékos volt a bővülés. Ennek hátterében azonban inkább az alacsony bázisérték áll, lévén a válság évei alatt szinte alig épültek lakások.
Egyelőre csak kormányzati ígéret szintjén jelent meg az új építésű lakások áfakulcsának csökkentése, de a rendelkezés komoly változásokat hozhat mind az új, mind pedig a használt lakások piacán. Ennek oka, hogy a jelenlegi fellendülés szinte teljes egészében a használt lakás eladásának köszönhető, lévén az új építésű lakáspiac strukturális problémákkal küszködik. Közülük az egyiket az okozza, hogy árukat 27 százalékos áfa terheli. Emiatt a fejlesztői bevételek olyan alacsonyak, hogy sok esetben nem is éri meg elindítani a beruházást. Így bár kereslet lenne az új lakásokra, de a lakásépítési statisztikák mégis csökkenést mutatnak: az idei év első három negyedévében országos szinten 9, Budapesten 21, a vidéki városokban 4 százalékkal csökkent a használatba vett lakások száma, az egy évvel korábbi értékhez képest. Ezzel meg is torpant a tavalyi év elején látott növekedés. A 2015-ben eddig átadott lakások száma a válság előtti, 2007-es szintnek csak mintegy ötödét teszi ki.
Ugyan az áfacsökkentés rövid távon valóban adóbevétel-kiesést okozna, de ez nem tartana sokáig, lévén az e miatti alacsonyabb árak vélhetően növelnék a keresletet és az eladott lakások számát, az értékek pedig fél-egy éven belül kiegyenlítődnének.
