Rekord a lakáspiacon

A fővárosban még mindig nyüzsögnek a befektetők, de vidéken is ők adják a vevőknek csaknem egynegyedét.

Októberben 11 842 ingatlant adtak el hazánkban, ami kicsivel több, mint tavaly ugyanebben a hónapban. Ha az év első tíz hónapjának forgalmát nézzük, akkor azt látjuk, hogy az adásvételek száma 34 százalékkal múlta fölük az egy évvel korábbit. Ha ez a trend folytatódik, akkor év végéig 114 565 lakás cserélhet gazdát – derül ki a Duna House hétfőn közölt elemzéséből.

Múlt hónapban Kelet-Magyarországon átlagosan 147, míg nyugaton 161 ezer forintos négyzetméteráron keltek el a panellakások. Ugyanezen ingatlanok négyzetmétere a főváros pesti oldalán 280, míg a budain 288 ezer forintba került. A téglalakásokért négyzetméterenként az ország keleti felében 171, míg a nyugatiban 192 ezer forintot kellett fizetni. A főváros pesti oldalán 286, a budain 433, míg a belvárosban 486 ezer forintos négyzetméteráron adták el ezeket az ingatlanokat.

Pest megyében az eladott otthonok 7 százaléka új építésű volt, míg vidéken 6 százalék volt ugyanez a mutató. Budapesten csak az értékesített ingatlanok 3 százaléka volt új, míg 8 százaléka kifejezetten felújítandó. Utóbbi az országos átlag duplája.

A fővárosban csaknem minden ötödik lakáskereső körülnézett a XIII. kerületben, ami ezzel továbbra is a legnépszerűbb terület. Kicsivel lemaradva a XIV. és a VI., VII., kerületek következnek, amelyekben a vevőjelölteknek nagyjából 18-18 százaléka érdeklődött. A budai oldalon a legnépszerűbb egyértelműen a XI. kerület, ott 16 százaléknyian keresgéltek.

Az alkudozási kedv októberben nem volt túl nagy: Budapesten a panelek árából 3 százalékot, míg a tégla építésű lakásokéból 4, a családi házakéból 7 százalékot lehetett lefaragni. Vidéken a lakásoknál csupán 1-1 százalékponttal tudtak többet lealkudni a vevők, mint a fővárosban, családi házaknál pedig kevesebb, mindössze 6 százalékos volt az árengedmény. Egyedül Pest megyében tudtak a házak vételárából 8 százalékot alkudni a vevők.

Októberben a fővárosi vevők 39 százaléka nyilatkozott úgy, hogy befektetési céllal vásárolt ingatlant. Ők átlagosan 24 millió forintot költöttek a lakásokra. Nagyjából minden ötödik vásárló első lakását vette: ez esetben átlagosan 56 négyzetméteres otthonokért fizettek 18,5 millió forintot a vevők. Vidéken a fővárosinál alacsonyabb volt a befektetők jelenléte, itt ők csak a lakásvásárlók 23 százalékát tették ki. Ezeken a részeken a vevők több mint negyede nagyobb lakásba költözött, átlagosan pedig 17,6 milliót költött 112 négyzetméteres ingatlanra. Vidéken a vevők 22 százaléka vásárolta első lakását, átlagosan 10,1 milliós áron.

Budapesten az eladók 40 százaléka vallott úgy, hogy az értékesítést követően nagyobb lakásba szeretne költözni. Kisebbe azonban csak az eladók 16 százaléka vágyott. Az eladók negyede örökölt ingatlanjától vált meg, és ezzel átlagosan közel 19 millió forintos bevételre szert téve. Vidéken is sokan költöznének nagyobb ingatlanba: itt az eladók közel harmada nyilatkozott úgy, hogy ez a szándéka. Ugyanitt az eladók 28 százaléka adta el örökölt ingatlanját 8,3 milliós átlagon. Kisebbe az eladók 23 százaléka vágyott: ők átlagosan 16,4 millióért adták el 111 négyzetméter körüli lakásaikat.