A régi lakások árát nyomhatja le a csok

A helyzetet az is bonyolítja, hogy az „ingyenmilliókra” jogosító ingatlanok nem ott találhatók, ahol a nagy családok élnek.

A kibővített csok legvonzóbb verziója az új építésű otthonokra igénybe vehető 10 milliós támogatás és az ehhez igényelhető 10 millió forintos, kedvező kamatozású hitel. Ezt a segítséget csak olyan lakás megvételéhez lehet megkapni, amely összkomfortos, lakás esetén legalább 60, ház esetén legalább 90 négyzetméter alapterületű, illetve rendelkezik 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési és használatbavételi engedéllyel. Ilyen ingatlanhoz kétféle módon juthat az ember: vagy a fejlesztőktől vásárol, vagy maga építkezik.

Előbbi egyszerűbbnek tűnik, viszont sok esetben kivitelezhetetlen lehet, lévén az új lakások sehol nem állnak hegyekben. Ennek oka egyszerűen az, hogy a legtöbb olyan ingatlan, amelyhez a 10 plusz 10 milliós segítség igényelhető, az ország nyugati és középső részén található, míg Budapesten jelenleg csak 6 darab ilyen otthon jut 100 nagycsaládra – derül ki az Otthontérkép elemzéséből. Az arányszám az északkeleti térségben a legrosszabb, annak ellenére, hogy a legtöbb nagycsaládos itt él. Az országos minta a településméretben is visszaköszön: míg a nagyvárosokban közel 6 darab ilyen ingatlan jut 100 nagycsaládosra, addig a 10 ezer lakost számláló vagy ennél kisebb településeken még egy is ritkán akad.

„A KSH népszámlálási statisztikáiból kiderül, hogy a többgyerekes családok jellemzően inkább a kisebb településeken élnek nagyobb arányban, így itt nagyobb kereslet jelentkezhet a lényegesen szűkebb 10 plusz 10 milliós támogatás igénylésére alkalmas ingatlanok iránt” – mondja Fodor Szabolcs, az Otthontérkép elemzője. Hozzáteszi, hogy a legtöbb ilyen új építésű ingatlannal egyébként az 50 ezer lakosnál többet számláló településen találkozhatunk, itt azonban a keresleti oldal a szűkebb.

A kínálat szűkössége amellett, hogy versenyre kényszerítheti az új építésű ingatlanra vágyó családokat, fellendítheti az építési kedvet is. Utóbbi egyben azt is jelenti, hogy az építkező családok nagy eséllyel meg is szeretnének válni jelenlegi otthonuktól – ezt már Ditróy Gergely, az Otthontérkép vezető elemzője emeli ki. Hozzáteszi, hogy ezek a lakások és házak kikerülnek majd a használt ingatlanok piacára, ahol a bővülő kínálat miatt jóval nehezebben lehet értékesíteni őket, feltéve, ha nem engednek az árból.

Kérdés az is, hogy azokon a területeken, ahol az elmúlt évek ingatlanpiaci növekedése ellenére sem pörgött még a lakáspiac, mekkora számban fognak akár kedvezményes hitelt is kihelyezni a programban részt vevő bankok, hiszen megfelelő minőségű, új építésű, legalább 90 négyzetméteres családi házat vagy 60 négyzetméteres lakást még a legszegényebb térségekben sem egyszerű kizárólag a 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatásból finanszírozni, ha nincs hozzá elegendő meglévő önerő.

Az építkezőknek számolniuk kell azzal is, hogy az ehhez szükséges telek nem olcsó mulatság, főleg nem egyes területeken: Budapesten például átlagosan 47 ezer forintba kerül négyzetméterük. A sorban ugyan mérföldekkel lemaradva, de Pest és Somogy megye a második, 12 664, illetve 12 590 forint négyzetméterárral. A legolcsóbban Békés és Nógrád megyében lehet telket venni, 3383, illetve 3548 forintos átlagos fajlagos áron.

A négyzetméterárakból egyértelműen kiderül, hogy egyes területeken igen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki építkezni akar: aki például Budapesten szeretne ilyesmibe vágni és ehhez egy 800 négyzetméteres parcellát vásárol, annak még egy 100 négyzetméteres ház 250 ezer forintos négyzetméterenkénti kivitelezési költségével és 5 százalékos áfával számolva is nagyjából 58 millió forintot kell költenie. Az ország többi részén ugyanezen paraméterek mellett átlagosan 27 millió forintból lehet felhúzni egy 100 négyzetméteres házat.