Szárnyalnak a belvárosi lakásárak

Pörög a piac, de az egyes területek népszerűsége közt akár tízszeres is lehet a különbség.

Jóval a válság előtt, 2003-ban még több mint 270 ezer ingatlant adtak el Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a lakások 6,6 százaléka gazdát cserélt. A helyzet a válság alatt drasztikusan megváltozott: 2009 és 2013 között az adásvételek éves száma alig érte el a 90 ezret. A fordulat 2014-ben következett be, amikor ez a mutatószám ismét emelkedésnek indult, év végére pedig meghaladta a 110 ezret, ami még mindig csak a teljes lakásállomány 2,6 százalékát tette ki. A szám tavaly ismét megugrott, ekkor már az Otthon Centrum előzetes várakozásának megfelelően 134 ezer lakást adtak el, ebből Budapesten több mint 40 ezret – derül ki az ingatlanközvetítő hálózat tanulmányából. A cég adatai szerint az idei év első félévében már mintegy 60-70 ezer lakást adtak el, év végéig pedig összesen 140-160 ezer adásvétel várható.

Tavaly ezer lakosra vetítve 5-51 darab adásvétel történt, tehát a legjobb és a leggyengébb területek között a különbség tízszeres volt. Budapest VII. kerületében adták el a legtöbb ingatlant, ám ettől nem sokkal maradt el a VI. kerület sem. Az V. és a VIII. kerületben is átlagon felüli volt a lakásforgalom népességszámhoz viszonyított értéke. A tíz legmagasabb értéket egyébként szintén fővárosi kerületek érték el. Budapesten kívül még Szeged tartozott az élbolyba, de nem volt rossz a helyzet a megyei jogú járásokban sem. A rosszabb adottságú területek abszolút sereghajtók voltak, a tíz legkisebb forgalmú járásból öt például Borsod-Abaúj Zemplén megyében található. Sok olyan falu van, ahol a lakások már gyakorlatilag eladhatatlanná váltak, odaköltözni senki nem akar.

Idén a drágulás igen jelentős volt: a megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben a használt téglaépítésű lakások ára 20-30 százalékkal emelkedett tavalyhoz képest. A legnagyobb mértékben a főváros belső kerületeiben nőttek az árak: az V. és a VIII. kerületben 40 százalékos volt a drágulás, míg néhány százalékkal magasabb árnövekedés volt jellemző a VII. és IX. kerületben. A VI. kerületben is 30 százalékot meghaladó növekedést regisztráltak 2015 első félévéhez képest, és a budai kerületek társasházi otthonai is 20-30 százalékkal drágultak. A külső pesti kerületekben az áremelkedés mértéke 15-25 százalék körül alakult.

A vidéki városok többségében átlagos vagy átlag alatti volt az áremelkedés, egyedül Szegeden volt 30 százaléknál nagyobb a drágulás. A 100 ezer főnél népesebb városok esetében, így például Székesfehérváron, Győrben, Kecskeméten nem érte el az áremelkedés mértéke a 20 százalékot.

Az idei első félévben a főváros V. és VI. kerületében már 500 ezer forint fölöttiek voltak a négyzetméterárak, és hasonló áron mérték a budai kerületek jobb részeinek lakásait is. A többi területen 300-500 ezer forint között mozogtak az árak, a vidéki városokban pedig sehol nem kellett 300 ezer forintnál többet fizetni a lakások négyzetméteréért, sőt ezt az árszintet is csak Debrecenben, Győrben és Sopronban közelítették meg a négyzetméterárak. A megyei jogú városok többségében az eladók 150-250 ezer forintos négyzetméteráron tudták eladni otthonaikat.

A panellakások árai átlagosan 20 százalékkal drágultak egy év alatt, bár ez az érték a fővárosban jóval magasabb volt: a X., XV. és XIII. kerületben például 30-50 százalékos is volt az emelkedés. Nem történt viszont változás számos megyeszékhelyen, az árak a tavalyi szinten pihennek többek között Győrben, Sopronban, Szolnokon, Nyíregyházán és Egerben is.

A fővárosi panelek négyzetméterára ma 250-300 ezer forint körül alakul, bár a XIII., a XI. és a XIV. kerületekben 300 ezer forint fölé is fölszöktek a fajlagos árak. Vannak olcsóbb városrészek is, például a XVIII. és a XXI. kerületben még kapni lakást 250 ezer forint alatti áron. Az árak vidéken is szerényebbek, egyedül Győr és Sopron panellakásaiért kell négyzetméterenként 250 ezer forintot fizetni. Legolcsóbban Egerben, Miskolcon és Szolnok lehet lakótelepi otthonhoz jutni: ezekben a városokban kicsivel 100 ezer forint feletti a fajlagos ár.

A használt családi házak ára nem nagyon emelkedett: Budapest külső pesti kerületeiben csak 10-20 százalékos volt a drágulás, de a budai XI. kerületben sem volt sokkal komolyabb az áremelkedés. A vidéki megyei jogú városokban tíz százalék alatt maradt a drágulás, Pécsett, Székesfehérváron, Szombathelyen, Nyíregyházán, Szekszárdon viszont egyáltalán nem emelkedtek az árak. A családi házak ma a főváros II., XI. és XII. kerületében a legdrágábbak: ezeken a területeken 400-500 ezer forintot kell fizetni négyzetméterükért. A többi kerületben és a vidéki városok közül Sopronban, Szegeden és Debrecenben 200-300 ezer forintos sávban mozognak az árak, míg a vidéki városok többségében 100-200 ezer forintos négyzetméteráron lehet kertes házat venni.

Az új építésű lakások ára drasztikusan megugrott, a főváros XI. és III. kerületben például egyetlen év alatt 40 százalékos volt az áremelkedés. A XIII. kerületben közel 10 százalékkal nőttek az árak, míg Sopronban és Szombathelyen 20 százalékos volt a drágulás. Győrben nem emelkedett az új lakások ára, bár az igaz, hogy ott korábban sem volt olcsó ilyesmit vásárolni.

Az új építésű lakások négyzetméteráraiban jelentős különbség van a fővárosi és a vidéki városok között. Budapest belvárosi kerületeiben és a budai II. kerületben például 500 ezer forintos a fajlagos ár, míg vidéken Sopron számít a legdrágábbnak a maga 400 ezer forintos négyzetméterárával. A többi városban ezek az értékek nem érik el a 300 ezer forintot sem.