Szárnyalnak a belvárosi lakásárak

Pörög a piac, de az egyes területek népszerűsége közt akár tízszeres is lehet a különbség.

A vidéki városok többségében átlagos vagy átlag alatti volt az áremelkedés, egyedül Szegeden volt 30 százaléknál nagyobb a drágulás. A 100 ezer főnél népesebb városok esetében, így például Székesfehérváron, Győrben, Kecskeméten nem érte el az áremelkedés mértéke a 20 százalékot.

Az idei első félévben a főváros V. és VI. kerületében már 500 ezer forint fölöttiek voltak a négyzetméterárak, és hasonló áron mérték a budai kerületek jobb részeinek lakásait is. A többi területen 300-500 ezer forint között mozogtak az árak, a vidéki városokban pedig sehol nem kellett 300 ezer forintnál többet fizetni a lakások négyzetméteréért, sőt ezt az árszintet is csak Debrecenben, Győrben és Sopronban közelítették meg a négyzetméterárak. A megyei jogú városok többségében az eladók 150-250 ezer forintos négyzetméteráron tudták eladni otthonaikat.

A panellakások árai átlagosan 20 százalékkal drágultak egy év alatt, bár ez az érték a fővárosban jóval magasabb volt: a X., XV. és XIII. kerületben például 30-50 százalékos is volt az emelkedés. Nem történt viszont változás számos megyeszékhelyen, az árak a tavalyi szinten pihennek többek között Győrben, Sopronban, Szolnokon, Nyíregyházán és Egerben is.

A fővárosi panelek négyzetméterára ma 250-300 ezer forint körül alakul, bár a XIII., a XI. és a XIV. kerületekben 300 ezer forint fölé is fölszöktek a fajlagos árak. Vannak olcsóbb városrészek is, például a XVIII. és a XXI. kerületben még kapni lakást 250 ezer forint alatti áron. Az árak vidéken is szerényebbek, egyedül Győr és Sopron panellakásaiért kell négyzetméterenként 250 ezer forintot fizetni. Legolcsóbban Egerben, Miskolcon és Szolnok lehet lakótelepi otthonhoz jutni: ezekben a városokban kicsivel 100 ezer forint feletti a fajlagos ár.

A használt családi házak ára nem nagyon emelkedett: Budapest külső pesti kerületeiben csak 10-20 százalékos volt a drágulás, de a budai XI. kerületben sem volt sokkal komolyabb az áremelkedés. A vidéki megyei jogú városokban tíz százalék alatt maradt a drágulás, Pécsett, Székesfehérváron, Szombathelyen, Nyíregyházán, Szekszárdon viszont egyáltalán nem emelkedtek az árak. A családi házak ma a főváros II., XI. és XII. kerületében a legdrágábbak: ezeken a területeken 400-500 ezer forintot kell fizetni négyzetméterükért. A többi kerületben és a vidéki városok közül Sopronban, Szegeden és Debrecenben 200-300 ezer forintos sávban mozognak az árak, míg a vidéki városok többségében 100-200 ezer forintos négyzetméteráron lehet kertes házat venni.

Az új építésű lakások ára drasztikusan megugrott, a főváros XI. és III. kerületben például egyetlen év alatt 40 százalékos volt az áremelkedés. A XIII. kerületben közel 10 százalékkal nőttek az árak, míg Sopronban és Szombathelyen 20 százalékos volt a drágulás. Győrben nem emelkedett az új lakások ára, bár az igaz, hogy ott korábban sem volt olcsó ilyesmit vásárolni.

Az új építésű lakások négyzetméteráraiban jelentős különbség van a fővárosi és a vidéki városok között. Budapest belvárosi kerületeiben és a budai II. kerületben például 500 ezer forintos a fajlagos ár, míg vidéken Sopron számít a legdrágábbnak a maga 400 ezer forintos négyzetméterárával. A többi városban ezek az értékek nem érik el a 300 ezer forintot sem.