Hogy ezekről a problémákról valóban a rövid távú lakáskiadás tehetne, azt számtalan elemzés cáfolta már, ráadásul Budapesten egyáltalán nincs olyan mértékű bérlakásprobléma, mint ami ezeket a nyugati nagyvárosokat jellemzi. A rövid távú lakáskiadás lakásárak és bérleti díjak mozgására gyakorolt hatása a fővárosban az arányok miatt még a belső kerületekben is elenyésző
– jelentette ki a cégvezető.
A lapunkban is említett kilencezer Airbnb-n található lakásról azt mondta, ez a szám a honlapon valaha regisztrált és még nem törölt profilra vonatkozik, nem a jelenleg is aktívan üzemelő lakásokra, ami ennek legfeljebb a fele lehet. Szerinte ez egy kétmilliós nagyvárosban elenyésző szám.
Az airbnb-sek egyetértenek abban, hogy ez az utazási forma nem csak versenyképes árai miatt vonzó, ami jóval több ember számára tette lehetővé az utazást és Magyarország meglátogatását. A vendégek igénylik, hogy jobban bekapcsolódjanak a város vérkeringésébe, erre ez az utazási forma lehetőséget kínál. Szerintük nemcsak a szűken vett idegenforgalomra, hanem általában a helyi vendéglátóiparra, kiskereskedelemre vagy a budapesti gyógyfürdők forgalmára is rendkívül pozitív hatást gyakorolnak a lakások. Rege Mihály szerint elég csak megnézni azt az elképesztő mértékű fejlődést, amin a belső kerületek keresztülmentek az elmúlt pár évben a rövid távú lakáskiadás megjelenése óta. Haldokló helyi iparú, üres kirakatokkal tarkított városrészek keltek életre.
Korábban beszámoltunk róla, hogy azoknál a társasházaknál, ahol a lakógyűlés többségben úgy dönt, akár tilthatják is az Airbnb-t. A bíróság sérelemdíjat állapíthat meg, amelynek minimális összege a Fővárosi Törvényszék gyakorlatában ötvenezer forint. Minden lakó kérheti, és amennyiben a jogsértő magatartás hosszabb ideig fennáll, úgy a sérelemdíj mértéke is nő. Ez egy 15-20 lakásos társasháznál már elég komoly összeg, és a perköltséget is hozzá kell számolnia a lakástulajdonosnak.
