Mehrli Péter úgy fogalmazott: befektetési céllal azokon a helyeken vásárolnak, ahol közismert, hogy rövid távú bérbeadással jól hasznosíthatók az ingatlanok, és gyorsan megtérül a befektetett összeg. A fővárosban – tette hozzá – ez az V. kerület és a budai „kiemelt területek”, ezek a legdrágább környékek. Mint mondta, több helyen meghaladja a négyzetméterenkénti ár az egymillió forintot. Úgy folytatta: a többi helyen inkább lakhatási célból vásárolnak, és a kialakult piaci áron „kénytelenek ezt tenni”, de „szerencsére kedvező hitelfeltételek mellett”.
A Balaton-parton zömmel saját használatra vesznek ingatlanokat, sokan pedig felújítják a meglévőt, de nem adják el, ezért nagyon keresleti a piac – közölte.
Felidézte: amikor elkezdtek emelkedni az árak, szinte nem volt más lehetőség olyan biztos befektetésre, amely egy százaléknál magasabb hozamot hoz, mint az ingatlan. Ez felpörgette a keresletet, és az ingatlanárak korábbi rohamos, jelenleg kevésbé rohamos emelkedéséhez vezetett – fejtette ki.
Jelezte: az emelkedést nagyon erősen befolyásolta, hogy a válság éveiben sokan nem engedhették meg maguknak az ingatlanvásárlást, vagy nem voltak biztosak a jövőbeni megélhetésükben, ezért elhalasztották, így sok vevő jelent meg egyszerre a piacon. Hozzátette: ezért voltak többségben a készpénzes vásárlók, de ahogy kedvezőbbek lettek a hitellehetőségek, ismét meghatározóvá vált a hitelből történő lakásvásárlás vagy -építés.
