Elhunyt Ellis Kaut, Pumukli szülőanyja

A német író hosszú betegség után halt meg egy Münchenhez közeli otthonban.

Kaut több mint ötven éve mutatta be a világnak a később világhírűvé vált koboldot. Azóta Pumukli rádiójátékokban, televíziós sorozatban és könyvekben tűnt fel, sőt még – ahogy az egy igazi hírességhez méltó – bélyegen is szerepelt.

Az író az utolsó időkig figyelemmel követte kis koboldja „életét”. Nem tetszett neki például az a fogyasztókúra, amelyen Pumukli átesett, amikor a stuttgarti Kosmos Verlag egy új kiadáshoz újrarajzoltatta a figura alakját. Jan Sasse illusztrátor egy sportosabb és vékonyabb Pumuklit teremtett. Ellis Kaut lánya, Uschi Kaut és a rajongók részéről érkező kritikák miatt azonban Pumukli hamar visszakapta zöld nadrágjából kitüremkedő pocakját.

Pumukli és Eder mester meséjén nemzedékek nőttek fel nemcsak Németországban, hanem Magyarországtól kezdve Spanyolországon át Franciaországig. Sőt, a komisz kobold és az asztalosmester történetei még Kínát is meghódították.

A kobold felett jogvita is kialakult Kaut és a figura eredeti rajzolója, Barbara von Johnson között. Mindketten éveken át küzdöttek Pumukli „szülői jogaiért”, és a vita végül odáig fajult, hogy már arról folyt: vajon lehet-e barátnője a kicsiny teremtménynek. Barbara von Johnson engedte volna, hogy a gyerekek barátnőt adjanak Pumuklinak, Kaut viszont teremtménye sorsának alakulása feletti önállóságát látta veszélyben forogni.

Ellis Kaut már évekkel ezelőtt alapítványt hozott létre az olvasás népszerűsítésére és a gyermekirodalom életben tartására. Mint mondja, az olvasás által nagyon sokat lehet tanulni. Ő maga korábban tizenhat órát dolgozott, de a tavaly megjelent életrajzi kötetében feltárta, hogy végleg letette a tollat. A fotózással viszont nem hagyott fel. „Természetesen mindig van mit tenni. Akad annyi dolog, hogy az ember nyugodtan mondhatja, semmire sincs ideje. Persze ha jobban megnézzük, sok időt elfecsérlünk. Nem könnyű megöregedni, de kíváncsi vagyok, mi következik. Elég izgalmas, csak ne lenne az a kellemetlen kilátás, hogy végül eltűnik az ember” – fogalmazott kilencvenedik születésnapján. Ebből az alkalomból csak egészséget kért, és azt, hogy „mindenki olyan sokáig éljen, mint én, hogy senkit se lássak meghalni”.

Magától értetődő volt az idős író számára az, hogy a hozzá érkező rajongói leveleket elektronikusan válaszolja meg, a fényképészet mellett ugyanis a digitális technika iránt is érdeklődött. Sok gyerek „ódivatúan” azonban még mindig aláírást kért tőle, néhányan még arra is hajlandók voltak, hogy kiderítsék müncheni címét, és egyszerűen csak bekopogtassanak ajtaján.

A népszerű gyermekkönyvszerzőt sokszor felismerték az utcán. „Olyankor örülnek, és elkezdenek nekem Pumukliról mesélni” – idézte fel korábban ezeket az eseteket.

Ellis Kaut novemberben lett volna 95 éves.