Gyerekekkel dolgozni igazán maradandó

Reklámszakemberből lett óvodapedagógus, gyerekzenekara van és mesekönyvet adott ki Baraczka Gergő.

Ma már alig emlékszik valaki a Pannon GSM-re. Arra végképp nem, hogyan reklámozta magát az egyik első magyar mobilszolgáltató. A reklámszövegekkel ellentétben egy mesekönyv mégis maradandó, tíz év múlva is a polcokon lehet. A változás pedig, amit a gyerekek gondolkodásában létrehozunk, egy életre szól – így gondolkodik Baraczka Gergő arról, hogy miért érte meg otthagyni a reklámszakmát.

A pályamódosításhoz az adta a legnagyobb lökést, hogy megszületett a kislánya. A reklámszövegírás reggeltől estig tartó pörgést jelentett. És bár a legnagyobb magyarországi ügynökségek foglalkoztatták kreatív vezetőként, sőt saját ügynökséget is alapított, Baraczka Gergő mégis úgy döntött: nem szeretne csak hétvégi apuka lenni. Ezért kezdte el átvenni édesanyja magánóvodáját Gödön. Óvodapedagógiát tanult, diplomát szerzett, az évfolyamában egyetlen férfiként. Szerinte sok nemtársa szívesen menne erre a pályára, ha megengedhetné magának, de családfenntartóként luxus óvó bácsinak vagy tanítónak menni.

Baraczka Gergő tanítóként dolgozó barátjával, Dombi Ádámmal alapította az Iszkiri zenekart, majd virtuóz gitáros barátjuk, Csikós Péter is csatlakozott hozzájuk. Most jelentették meg második lemezüket, a Varázsdobozt. A lemezhez egy mesekönyv is készült: három gyerek kalandjait meséli el benne Baraczka Gergő és az illusztrátor, Igor Lazin. A három testvér a padláson megtalálja apa régi játékosdobozát. Az életre kelt varázslófigura, Csiri bá különböző próbák elé állítja a gyerekeket. Közben a klasszikus mesék hőseivel találkoznak: kalózokkal, indiánokkal, sárkányokkal.

Az Iszkiri dalaiban popzenei, népzenei, hagyományos gyerekzenei elemek keverednek. – Elég sokat változott a világ, de a gyerekdalok nem nagyon. Nagyon fontosnak tartom a népdalokat, de nem árt, ha szólnak dalok arról a világról is, amelyben a gyerekek élnek. A gyerekzenén belül a pörgős, bulizós vonalat képviseljük, sokat táncolnak a koncertjeinken – mondja Baraczka Gergő. Tanít gitárt, több helyen tart zenei foglalkozásokat, és úgy látja, hogy a gyerekek igénye a zene iránt nem csökkent. Annak ellenére, hogy nagyon sok elektronikus eszközhöz férnek hozzá, a zene és a játék ugyanúgy képes lekötni őket, mint egy okostelefon.

Baraczka Gergő, a pólóján a mese főhősével, Csiri bával

Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet

Baraczka úgy gondolja, az okoseszközök szerepét minimalizálni kell az óvodában: nem ettől lesz korszerű az óvodapedagógia. Tapasztalatai szerint azok a gyerekek, akiket túl sokat hagynak ilyen eszközökkel játszani, nehezebben koncentrálnak, kreativitásuk csökkenhet, és gondjuk lesz azzal, hogy egyedül elfoglalják magukat.

– Nem hiszem, hogy bármiről is lemaradnának, hiszen ebben a korban nagyon gyorsan tanul az ember. Ha csak iskoláskorukban kezdenék el megismerni a digitális világot, a gyerekek még akkor is néhány hét alatt behoznák az állítólagos lemaradást. Inkább annak a híve vagyok, hogy az óvodában igazi játékokkal játsszanak, és kézbe vegyék a mesekönyveket – mondja.