Királynő és vászoncseléd

Erdős Renée regényes élete – szabad nő volt, vagy csak szeretett volna az lenni?

Menyhért Anna néhány éve megjelent Női irodalmi hagyomány című kötetében már szólt róla, hogy a magyar irodalomtörténet mostohán bánik a női írókkal: nem kerülnek be a kánonba, még a tankönyvek sem tesznek róluk említést. Szerinte a 20. századi női szerzők műveiből megrajzolható egy olyan irodalomtörténeti hagyomány vonala, amely leginkább hiányában érzékelhető. Ezt a hagyománytalanságot a kortárs női írók gyökértelenségként érzékelik. Menyhért szerint például ha Erdős Renée verseit nem felejtették volna ki a kánonból, Nemes Nagy Ágnesnek sem kellett volna egész életében titkolnia „nőies” verseit. Erdős Renée írói, költői nagyságáról az irodalomtörténészek véleménye ugyanakkor megoszlik. Van, aki szerint korai versei helyet érdemelnének a tankönyvekben, hiszen ő alakította ki azt a költői nyelvet, amelyet az irodalomtörténet Adyhoz kapcsolva a modern magyar lírai nyelv alapjának tart. Mások véleménye szerint költészetében még akkor is Ady-epigonnak tekinthető, ha előbb írt a szexualitásról, mint a nagy költő. Regényeit egyesek giccsnek, mások európai szellemű műveknek nevezik. Erdős Renée annyiban mindenképpen úttörő volt, hogy abban a prűd és nőellenes világban, amelyben Hugonnai Vilmát Zürichben szerzett orvosi diplomája ellenére sokáig nem engedték praktizálni, amelyben Pap Samu országgyűlési képviselő kijelentette, hogy a nőknek nem való a szellemi pálya, amelyben Szász Zoltán a nőíróknak azt javasolta, írjanak az anyaságról, mert az az egyetlen terület, amelyről többet tudnak, mint a férfiak, ő nem törődött a konvenciókkal, mert önálló akart lenni, és olyan nyíltan írni érzéseiről és vágyairól, ahogyan az korábban elképzelhetetlen lett volna.

Menyhért Anna regénye sokféle kérdést vet fel: létezik-e, létezett-e valaha nőirodalom? Törlődtek-e már vagy törlődni fognak-e valaha a társadalom tudatából azok az előítéletek, amelyek szerint a nő maradjon a fakanálnál, hiszen ennél többre nem hivatott? Szabad nő volt-e Erdős Renée, vagy csak szeretett volna az lenni? A válaszok valószínűleg több tanulmányt kitennének, mindenesetre a könyv egyik nagy tanulsága, hogy ma is sok probléma időszerű azok közül, amelyekkel száz évvel ezelőtt szembesültek a nők. Erdős Renée fiktív önéletrajzi regénye tényeken alapul, de mivel az írónő életével kapcsolatban kevés információ maradt fenn, a hiányzó elemeket Menyhért a fantázia segítségével pótolta. A kötet 1906-ig kíséri nyomon a címszereplő életét. Menyhért Anna az utószóban azt is elárulja, hogy már gyűjti az anyagot a folytatáshoz.

(Menyhért Anna: Egy szabad nő – Erdős Renée regényes élete. General Press Könyvkiadó, Budapest, 2016. Ára: 2490 forint.)