Határidő Bagdadnak – és Amerikának

Az Egyesült Államok féléves határidőt adott az iraki vezetésnek, hogy új alkotmányt hozzon létre, jövőre ugyanis új, választásokkal hatalomra került kormányt szeretnének az ország élére állítani. Folytatódik a versenyfutás az idővel: mivel a nemzetközi közösség nem hajlandó csapatokat küldeni Irakba, kérdés, hogy Washington győzi-e addig katonával.

Az Egyesült Államok hathónapos határidőt adott Irak ideiglenes kormányzótanácsának, hogy alkossa meg az ország új alkotmányát, amely lehetővé teszi, hogy választásokat tarthassanak, s jövőre már felelős iraki kormány alakulhasson – jelenti a BBC. Colin Powell a New York Timesnak adott nyilatkozatában elismerte: nehéz lesz ezt a határidőt betartani, ám elengedhetetlen, hogy felálljon az új iraki vezetés.

A BBC szerint Washington arra számít, hogy ezzel a lépéssel elveheti az élét az Irak amerikai megszállása miatt megfogalmazott kritikáknak. Feltehetőleg Amerika azt reméli, hogy ezáltal egérutat nyerhet abból a csapdából, melyet az Irakban egyre romló biztonsági helyzet és az ENSZ vonakodása okoz, hogy nemzetközi erőket küldjön az Öböl-menti országba.

Az ideiglenes bagdadi vezetés részéről ellenérzésekkel fogadták, hogy a nemzetközi szervezet vonakodik csapatokat küldeni Irakba, az új iraki külügyminiszter szerint az ENSZ ezáltal ’’a terroristák kezére játszik’’.

’’Se pénzt, se csapatokat’’ – sommázza a Le Figaro című francia lap a világszervezet szerdai döntését. Annak ellenére, hogy George Bush amerikai elnök New Yorkban, a világszervezet székházában, az ENSZ közgyűlésén kijelentette: ’’Az iraki népnek szüksége van a segítségünkre’’, a 191 tagállam közül egy sem tett konkrét felajánlást, sem pénzeszközök, sem katnák küldését illetően. Csütörtökön viszont az ENSZ biztonsági okokra hivatkozva bejelentette: visszavonja még Irakban tartózkodó képviselőit. E lépésével még inkább aláásta a nemzetközi segítségbe vetett amerikai reményeket – véli a francia konzervatív napilap.

A tagállamok tartózkodását egyrészt az magyarázza, hogy nem szeretnék utólag legalizálni az amerikai intervenciót, másrészt tartanak az egyre sűrűsödő merényletektől, melyeket Irakban nap mint nap elkövetnek az ott állomásozó szövetségesek ellen, s ennél is erősebben visszatartja őket Amerika megsegítésétől, hogy az USA alárendelt szerepet szánna az ENSZ-csapatoknak. Németország és Franciaország egyébként továbbra is úgy véli, hogy újabb csapatok küldésével nem lehet elérni az iraki helyzet rendezését, az országban a béke helyreállítását.

Nemcsak az ENSZ-tagállamok többsége látja úgy, hogy a megszállásnak véget vetve, Irak önnállóságát visszaállítva lehet a leghatékonyabban rendezni a helyzetet. Vincent Fox mexikói elnök, akinek országa – nem állandó tagként – részt vesz az ENSZ Biztonsági Tanácsában, ’’az iraki szuverenitás teljes és gyors rekonstrukciója, az iraki nép függetlenségének visszaállítása’’ mellett szállt síkra, lényegében ezt a nézetet vallotta a testületben chilei kollegája, Soledad Alvear külügyminiszter is.

Még Törökország is szembeszállt Amerikával, pedig Ankara éppen most szeretne megkapni egy 8,5 milliárdos hitelt Washingtontól. Abdullah Güll török külügyminszter úgy magyarázta el álláspontjukat, hogy ’’Világosan megmondtuk, nem akarunk részt venni egy megszállásban’’.

Egyedül Vlagyimir Putyin orosz elnök váltott némileg enyhébb hangvételre, egy Camp David-i orosz-amerikai csúcsra készülve, ugyanis kerülte, hogy Irak szuvereintását emlegesse – ám hiányolta, hogy az ENSZ miért nem vesz részt közvetlenül Irak újjáépítésében.

A nemzetközi erők hathatós támogatásának hiánya arra készteti az amerikai katonai vezetőket, hogy a Nemzeti Gárda erőiből és a tartalékos állományból egészítsék ki soraikat.

Azóta, hogy a George Bush májusben bejelentette ’’a nagyobb hadműveletek végét’’, az Egyesült Államok 86 katonája esett el Irakban, s ez a szám napról napra növekszik. Az elnökválasztás közeledtével Bushnak mindenképpen kiutat kell találni az iraki egérfogóból.