Környezetvédelmi bombák

Lengyelországban szennyezett a levegő és Varsóban ihatatlan a csapvíz, Magyarországon pedig apad a Balaton és még tisztázatlan Paks ügye. Az Európai Unió új tagjainak súlyos környezetvédelmi gondjaik vannak, bár a magyarok sokat léptek előre a környezettudatos gondolkodásban.

A Der Standard című baloldali osztrák lap Környezetvédelmi időzített bombák az új EU-tagállamokban című írásával növeli a bővítés támogatóinak amúgy sem túl magas számát. Lengyelországban, különösen a felső-sziléziai nehézipari régióban az ország más térségeihez képest jóval rövidebb az átlagos élettartam és magasabb a rákos megbetegedések aránya. A szénbányászattal több helyen már felhagytak, ami javította a levegő minőségét, de az elhagyott bányákat gyakran illegális szemétlerakóként használják, így a környezeti bombák most a föld alatt ketyegnek. Számos nagyvárosban, például Varsóban, élvezhetetlen a csapvíz, így a legtöbben az ivóvizet megrendelik vagy kutakból hordják haza.
Magyarországon jelentősen megerősödött a polgárok ökológiai tudatossága, amit jelez a környezetvédők határozott fellépése a NATO-lokátor építésével együtt járó erdőirtás ellen. A környezetvédelmi mozgalmak szorosan kapcsolódtak a politikai rendszerváltáshoz, hiszen a kommunista párt folyamatos visszavonulásának egyik tényezőjét a bős–nagymarosi erőmű elleni tömegtüntetések jelentették. Magyarország az EU környezetvédelmi előírásaiból már sokat megvalósított. Komoly gondot okoz a Balaton vízszintjének folyamatos apadása, valamint a paksi atomerőmű máig tisztázatlan tavalyi üzemzavara – írja a liberális osztrák lap, a Der Standard.